Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 70. A reformáció terjedése Békés megyében (Ozorai Imre: Krisztusról és egyházáról, valamint az Antikrisztusról és egyházáról, 1535)

akarnájak veszteni, mert minden jelek, kit te kegyelmednek e követ megmond, azt tartja. Továbbá az mü kegyelmes urunkhoz elküldtünk volt, de soha nem hisszük, hogy megjöhessen, mert Czybak [Czibak] mindenütt leseti. Immár itt ez földön sohon nem ismerünk mostani időben oly ellenséget, kinek hétszáz lovon való ember nem árthatna. Az nagy istennek könyörgünk mégis te kegyelmednek, hogy ne feledközzék el mü rólunk ott, ahol minthel inkább te kegyelmed tudja, hogy jobb. Isten tartsa meg te kegyelmedet mind az te kegyelmedhöz tartozókkal egyetömben. Továbbá te kegyelmedet mint kegyelmes urunkat kérjük az úristenért és c szent anyjáért, hogyha segítségünk leszen vagy nem, kihez tudjunk tartozni, igazán megírja, kit továbbá te kegyelmednek meg tudjunk jövendőre az mi kegyelmes urunk után szolgálni, és valami barátságot te kegyelmed teszen, higgyed mind király előtt és az urak előtt nagy néven veszi te kegyelmedtűi és meg tudja szolgálni és fizetni. A gyulai várőrség levele ismeretlen címzetthez, 1530. febr. közepe. Kiadva: GyO 157-158. old. Magyar (mai átírásban). - A gyulai várőrök követe el is jutott Ansbachba Brandenburgi Györgyhöz. Az őrgróf tett lépéseket Gyula megmentése érdekében, de próbálkozásai nem bizonyultak eredményesnek. L. Karácsonyi: Békésvm. tört. I. 111-112. old. 70 Felmentő sereg azonban sehonnan sem érkezett, így a gyulai vár őrsége 1530. március 16-án átadta a várat Czibak Imrének. Ezzel Békés megye egésze Szapolyai János király fennhatósága alá került, s békésebb napjai következtek. Az 1530-as években kezdett terjedni megyénkben a reformáció. Ozorai Imre, aki a magyar reformáció tanításait az első időkben a legrendszeresebben dolgozta ki, krakkói és wittenbergi tanulmányai után a Tiszántúl, főleg pedig megyénk reformátora lett. Egyetlen fennmaradt munkájában a katolikus egyház tanításait bírálja, seza mű tartalmaz megyei - köztük gyulai - vonatkozásokat is. ... A város meg arra fogadja őket. Azaz az egyházi emberek eladják Urunknak testét és vérét és im ezek megveszik. Hogy ez bizony legyen, ebből megtetszik: mert, ha az gyulai plébános két hétiglen avagy egy hónapiglan oly embereket nem tartand, hogy kik Urunknak testét, vérét hozzájok vegyék, ha képes volna, hogy az plébános oly jámbor volna, mint Istennek angyala, sem 106