Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A nemesi megye - 50. II. Ulászló király Corvin János özvegyének és leányának adományozza a gyulai uradalmat (II. Ulászló oklevele, 1506)
(Faydas), Móroc (Morocz), Újfalu (Wyfalw), Mezth, Kávás (Kawa), Somos, Alsódoboz (Alsodabaz), Szánna (Zanna), Felsődoboz (Felsewdabaz), Kakucs (Kakwcz), Pél (Pwl), Gyürke (Gewrk), Vésze (Weze), Vári (Wary), PisB (Pysky) falvakkal; továbbá ugyancsak a fent mondott Zaránd megyében lévő Salykezy tartozékokkal és Samolykezy, Vadász (Wadaz), Csermel (Chermel), Hódos (Hódos), Tivadar (Thywadar), Berekfalva (Berekfalwa), Papfalva (Papfiaiwa), Karowdewa, Királymezeje (Kyralmezeye), Mazagfwalwa, Tolmács (Tholmach), Belyen, Zeke falvakkal; továbbá Békés (Bekes) mezőváros tartozékaival és magával Békés mezővárossal együtt és az ott szokásos adóval, továbbá Nyárszék (Nyarzek), Gyúr (Gywr), Ditér (Dether), Berény (Bewren), Fövenyes (Fewenyes), Szénás (Zenas), Décse (Deeche), Kondoros (Kondorws) falvakkal és Belsőjeges (Belsewjeges), Jeges, Külső Egyskorhan, Félegyház (Feleghaz), Negzegarok, Kethkorhan, Borthek, Veresegyház (Wereseghaz), Téglás (Theglas), Pusztakondoros (Pwzthakondoros), Pitvaros (Pythwaros), Bathaghaza puszta falvakkal és Kezyhalom, Fazekas (Fazakas), Themerchek, Omlás, Kamarás (Kamarás), Félegyház (Feleghaz), Kerekegyház (Kerekeghaz), Tolvajkuta (Tholwaykwtha), Szilasegyház (Zylaseghaz), Warayth, Szentpéter (Zenthpether) pusztákkal, valamint Szentkirály (Zenkeral),Egeháza (Hegehaza) Köbli (Kebly), Szakácsi (Zakachy), Szentmárton (Zenth Marthon), Zoboly, Veresegyház (Wereseghaz), Kerekegyház (Kerekeghaz), Szentjános (Zenth János), Hosszútelek (Hwzywthelek), Hollós (Hollos), Benedekháza (Benedekhaza), Marót (Maroth) birtokokon lévő birtokrészekkel és Kothyna telekkel, melyek említett Békés megyében vannak; továbbá a Békés megyében lévő Therethzeldes, Magazeldes, Lábasegyház (Labaseghaz), Gergewrhaza, Thompeghaz, Szekeresegyház (Zekereseghaz), Póttelek (Poththelek), Gewrgew, Therein, Thewl, Fábián (Fabyan), Sebestyén (Sebesthyen), Bánkamarás (Bankamaras), Veresegyház (Wereseghaz), Medgyes (Megyés) ugyancsak puszta falvakkal... ugyanazoknak, Beatrix úrnőnek és leányának, Erzsébetnek a kezére adjuk összes és teljes királyi jogunkkal..., az úrnőt és leányát az előbb mondott várak és javak birtokába törvényesen vezettessétek be, ezért hűségteknek rendeljük, hogy őket a nevezett jószágok birtokába beiktassátok, és eljárástokról nekünk hűségesen írjatok vissza. Kelt Budán, 1506. december 8-án. II. Ulászló király oklevele, 1506. dec. 8. Kiadva: GyO 41-42. old. Latin. Makk Ferenc fordítása. - Ez az oklevél teljes nagyságában, fényében lévőnek mutatja a gyulai uradalmat. Mindez azonban csak látszat, hiszen - mint ismeretes - Berény 1496-tól, Fábián és Sebestyén 1497-től, Medgyes pedig 1504-től nem volt többé része a gyulai nagybirtoknak (Corvin János eladományozása révén idegen kézre jutottak). Hogy mégis bekerültek az adománylevélbe, annak a jogfenntartás volt az oka. Emellett a szép számmal előforduló puszták és puszta falvak is félreérthetetlenül mutatják a gyulai uradalom hanyatlását. 78
