Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 37. Zsigmond király új adományt juttat Maróthi Jánosnak (Zsigmond oklevele, 1404)

mekkorában a fent említett városkába került egy ötvöshöz, és nála a mesterséget megtanulta. Annakutána feleségül vett egy Erzsébet nevű hajadont, akitől Katalin nevű leánya és három fia született. Az első fiú, Dürer Albert az én édesatyám volt, aki szintén Ötvös lett, egy mesterségében jártas, feddhetetlen férfiú. Második fiát Lászlónak hívták, ez szíjgyártó volt, ennek a fia az én unokatestvérem, Dürer Miklós, aki Kölnben lakik, s akit Magyar Miklósnak hívnak. Ez is ötvös, és a mesterséget itt Nürnbergben az én atyámnál tanulta. A harmadik fiút Jánosnak nevezték, akit taníttatott, és aki azután Váradon plébános volt 30 esztendeig. Annakutána édesatyám, Dürer Albert Németországba jött, sokáig volt Németalföldön a nagy mestereknél, és végezetül idejött Nürnbergbe, amidőn Krisztus születése után 1455 esztendőt számoltak, Szent Lajos napján; és aznap volt Pirckheimer Fülöp menyegzője a várban, és nagy tánc volt a nagy hárs alatt. Azután édesatyám, Dürer Albert hosszú ideig, nevezetesen Krisztus születése után 1467. évig az öreg Holper Jeromosnál szolgált, aki az én nagyatyám lett. Ekkor az én nagyatyám nőül adta hozzá Borbála nevű 15 éves leányát, egy derék és ügyes hajadont... Albrecht Dürer családi krónikája, 1524. A német szöveg magyar fordítása kiadva: Implom: Gyula város, 20-21. old. - Albrecht Dürer származását tisztázta, s az Ajtós, valamint a Thürer (Dürer) nevek megfelelésére rámutatott Haan Lajos: Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről, Századok, 1872., 646-647. old. A festőművész Dürerről újabban 1. Székely György: Dürer Németországa. Századok, 1972., 336-349. old. Az egykori Ajtós falu emléke maradt meg Gyula egyik peremterülete, Ajtósfalva nevében. L. Implom: Gyula város, 21. old. 37 A Zsigmond király kegyét élvező Maróthiak 1403-at követően az uralkodótól nyert további adományokkal is gazdagították gyulai uradalmukat. így jutottak 1404ben újabb Békés megyei javak birtokába, amelyeket Zsigmond a megyében régóta birtokló Zsámbokiak egyik ágát képező Veérektől vett el hűtlenségük miatt. Zsigmond, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya, brandenburgi őrgróf stb., a szent római birodalom általános helytartója és Csehország kormányzója, híveinek, a váradi egyház káptalanjának üdvözletét és kegyét. Mivel mi Vérnek (Wer) mondott Görögmezői László fiának, néhai Miklósnak a Békés (Bekes) megyei Szeghalom (Zeghalom) és Csökmő (Chekmew) nevű birtokokban lévő részeit hűtlensége miatt, amelybe a mi 57