Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 31. A Csolt nembeli Ábrahámúak megosztoznak birtokaikon (A váradi káptalan oklevele, 1383)

képpen Gerla-i Dénes fia Abrantól, ugyanonnan való Tamás fiaitól, Miklóstól, Abychtól és Ábrámtól, Hermann barát csolti (Cholch) apáttól, a mondott birtok határtársaitól és más szomszédos emberektől, akiktől illőnek látszott, szorgalmas vizsgálódás után a fenti ügyben megtudták az igazságot, azt, hogy a mondott Németi (Nemty) birtok nagyapja és dédapja révén Márton fia Lőrinc örökölt birtoka, örökség jogcímén tartozott és tartozik most is hozzá, s azt ezen a címen birtokolta és birtokolja; nem jelentkezvén egyetlen ellentmondó sem. Kelt máicius 24-én, a fenti évben. Az aradi káptalan oklevele, 1358. mire. 24. Kiadva: Pesty Frigyes: Oklevelek Temesvármegye és Temesvárváros történetéhez I., 1183-1430., Temesvármegye és Temesvárváros története a legrégibb időktől a jelenkorig IV., Pozsony, 1896., 86-87. old. Latin. Kristó Gyula fordítása. - Németi birtok határtársai a XIV. század közepén az Ábrahámfiak voltak, valamint a csolti apát, aki szintén az Ábrahámfiak családi monostorának volt az elöljárója. A köznemesség létrejöttére 1. Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása, Századok, 1942., 272-305., 407-434. old. 31 Békés megyében a legrégibb idő - alkalmasint talán a honfoglalás - éta az a család birtokolt, amelyből Vata és fia, Janus is származott, s amely atyafiság a XIII-XIV. században Csolt nemzetségként szerepel az oklevelekben. A Csolt nemből szakadt ki az Ábrahámfi család. E család nevét attól az Ábrahámtól - Dénes fia Abrantól nyerte, aki 1358-ban Németi birtok határtársa volt. A Csolt nembeliek azonban megyében őshonos voltuk ellenére sem tudtak számottevő uradalmat kiépíteni sem a tartományuraság időszakában, sem a XIV. század első felében. Birtokaik két tömbben, két monostoruk, Csolt és Gerla körül helyezkedtek el. Lényegében ezt a helyzetet tükrözi 1383. évi birtokfelosztásuk. Ekkori birtokaik egy része bizonnyal a Csolt nembeliek ősi birtokállagához tartozott, így mindenekelőtt Csolt és Gerla (ahol XIII. századi írott adat szerint állt a monostor), továbbá Fás (ahol már 1221-ben Csolt fia Csolt birtokolt). De hogy a Csolt nembeliek a XIV. században - inkább a század közepén - hozzáláthattak birtokaik kiszélesítéséhez, uradalmuk megszervezéséhez, az mutatja, hogy megszerezték Fejéremet, amely 1261-ben még az egri egyház falujaként fordult elő (de legalábbis egy része 1446-ig a püspökség kezén maradt), valamint Vészét, amely 1306-ban a Veszeieké volt. Mi, a váradi egyház káptalanja közöljük jelen oklevelünk által mindenkivel, akit illet, hogy Gerla-i Dénes fia: néhai Ábrahám (Abrahae) mester fia: László személyesen magáért és Elek édes-, valamint János fia: Dénes unokatestvéréért 50