Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A királyi vármegye - 14. I. László király Békés megyei falvakat juttat az egri egyháznak (IV. Béla oklevele, 1261) - 15. Álmos herceg jelentékeny Békés megyei javakat ajándékoz a dömösi prépostságnak (II. Béla oklevele, 1138)
azt, hogy a áömösi prépostság kiterjedt birtokai sorában ,,a legfontosabb csoportot a somogy-tolnai határvidéken és Veszprém megyében elterülő birtokok, illetőleg az ott lakó szolganépek alkotják", amelyek pedig nem tartoztak a XI. századi hercegség területéhez, arra a következtetésre kell jutni: Almos Dömösnek juttatott adományai abból az időből valók, amikor már nem létezett a királyi hercegség. Mivel a dukátust Kálmán király 11 oy-ben szüntette meg, ekkor érhetett véget Álmos közjogi fennhatósága is a békési vidék felett. Ám hogy 11 oy-et követően Álmos a dunántúli javak mellett számottevő békési földet és szolganépet adományozott Dömösnek, ez arra vall: Álmosnak Dunántúl mellett éppen a Körösök vidékén voltak jelentős magánbirtokai, s Dömösnek juttatott adományait is ezekből eszközölte. A dömösi egyház birtokainak szórtsága jól mutatja a korai feudális birtokrendszer szórt jellegét. A szent és oszthatatlan Szentháromság nevében. A mi urunknak: Jézus Krisztusnak az uralkodása alatt mégpedig dicsőséges megtestesülésének 1138. esztendejében..., amikor a jó emlékezetű Almos hercegnek a fia: a felséges és győzedelmes II. Béla király uralkodott a kegyelmes királynéval: Ilonával együtt, uralkodásuknak pedig a hetedik évében... ugyanazon kegyes Béla király, a nem kevésbé kegyes Ilona királynéval... előrelátó módon és nagy hozzáértéssel - belül és kívül egyaránt - elrendezte a dömösi egyház dolgát; mivel atyja, [a tiszteletre méltó] emlékezetű Álmos herceg a mi urunknak: Jézus Krisztusnak a dicsőségére - Szent Margit szűz és vértanú nevezete alatt - felépítette ugyan, azonban - minthogy jószándékának a megvalósítását sok akadály lehetetlenné tette, akarata ellenére rendezetlen állapotban hagyta hátra. Ezek tehát azok a szolga-háznépek, akiket Álmos herceg adományozott az ő nagyon kedvelt dömösi egyházának, hogy a benne éjjel és nappal [Istennek] szolgáló kanonokoknak a mindennapi élelmet biztosítsák...; ezek a szolga-háznépek, akik a dömösi egyház prépostjának és kanonokjainak kenyeret szolgáltatnak: Bábica (Babusa) faluban: Magici, Gumba, Warus, Keseudi, Pazari, Fikura, Rulouz, Vldurih, Vandi, Bulsu, Halaldi, Lougudi, Ketil, Endrei [és] Sumadi. Ezek valamennyien földjükkel együtt adattak. Ezeknek a száznagya: Scegun. Décse (Geysce) faluban ezek a szolgáknak a nevei: Embeldi, Ete, Cene, Olup, Turidi, Kasa, Kacu, Obus, Oba, Kinis, G..., Dauid, Busco, Fermenis [és] Apa. Kuktiban (Cuctí): Fekete, Fiúst, Casu, Fele, Reuceg, Geurci [és] Petir. Ezek valamennyien földjükkel együtt adattak... Doboz faluban: Ecil, Baiadi, Lusadi, Sulucti, Burcu, Pazari, Albun, Cobu [és] Abram. Sarkad (Surcudi) faluban: Janust, Mihaldi, Scesu, Cuci, Petus, Abadi, Budur, Opus, Sumdí [és] Odus... Mindezek a fentebb felsorolt szolgák tizedet tartoznak fizetni, azonban min29
