Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A királyi vármegye - 12. Péter comes Szeghalmot századi monostorának adományozza (Péter comes oklevele, 1067 körül)
Az oszthatatlan Szentháromság nevében Péter, Isten kegyelméből comes. A régi bölcsek példája és szokása fenntartotta, hogy ha valaki valamilyen személy számára a pannon királyságban valamit megerősíteni határozott, és valamit szilárdnak tudni akart, az előbb említett király engedélyével és az összes főember és püspök tanúskodásával tartozott ilyenféle oklevélben emlékezetül adni az eljövendő időknek. Eme ésszerű szokást megfontolván, én, Péter, óhajtottam, hogy ez az írás szolgáljon emlékezetül és megerősítésül a mostani és későbbi idők számára. Valamennyi kereszténynek tehát tudtul kívánom adni, hogy én, Péter, az égi jutalom adományaként Jézus Krisztus segítségével felépítettem Szent Mária Százd nevű monostorát, és azt lehetőségeim szerint megajándékoztam földekkel, legelőkkel, rétekkel, szántó vetőkkel, vincellérekkel, ökrökkel, juhokkal, igásmarhákkal, disznókkal, méhekkel és más szükséges dolgokkal...; adom a monostornak Szeghalom (Scegholm) birtokot összes dolgaival ... Péter comes százdi alapító oklevele, 1067 körül. Kiadva: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár L, Pest, i860., 24., 26. old. Latin. Kristó Gyula fordítása.-Az oklevél megbízhatóságát illetően 1. Kumorovitz L. Bernát: A középkori magyar „magánjogi" írásbeliség első korszaka (XI-XII. század), Századok, 1963. 3. old. Szeghalom prédiumnak (birtoknak) minősítése arra mutat, hogy itt már a XI. század közepe táján a korai feudalizmus viszonyaira jellemző primitív aliódium, földesúri mezőgazdasági „üzem" működött. Ez egyszerre volt település is, meghatározott számú szolganépnek adott otthont, amely az agrár jellegű termelőmunkát végezte. A prédiumról összefoglalóan 1. Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság- és településtörténelem körében. Agrártörténeti Szemle, 1963. 1-49., 301-337. old. Békés megye kialakulásának időpontjáról a szakirodalom élesen eltérő véleményeket formált. Létrejöttét Géza fejedelem (970 körül-997) vagy I. (Szent) István korára helyezte Györffy György (Tört. földr. I. 494. old.) és Heckenast Gusztáv (Fejedelmi [királyi] szolgálónépek a korai Árpád-korban, Értekezések a történeti tudományok köréből, új sorozat 53., Bp., 1970., 30. old.), I. András (1046-1060) uralkodásának idejére Kristó Gyula (Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez, 52-53. old.), I. András utáni korra Molnár Erik (A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig, 2 Bp., 1949., 155. old.), I. László (10771095) országlásának idejére Hóman Bálint (-Szekfű Gyula: Magyar történet I. 2 Bp., 1935., 302. old.). Székely György (Magyarország története I. 3 Bp., 1971., 73. old.) Békés megyét ama megyék között sorolta fel, amelyek a XII. században bukkannak fel az oklevelekben. Legújabban Jankovich Bésán Dénes (Békés megye kialakulása a történeti és régészeti adatok alapján, 196. old.) úgy foglalt állást; „egyáltalán nem biztos, hogy Békés megyét a korai időkben önálló megyévé szervezték... Békés neve a 13. szd. legelején tűnik fel, talán ekkor önállósult, vált ki Bihar területéből." 26
