Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
Török Idők - 131. Károlyi Lászlót tájékoztatják a békési viszonyokról (Bökönyi Mátyás levele, 1667)
131 A XVII. század derekán a viszonylagosan erőre kapott török hatalom az erdélyiek rovására terjeszkedett: 1658-ban Jenőt, 1660-ban Váradot, Sarkadot, Szalontát szerezték meg tőlük. A hadi események megyénk területét is érintették, pl. 1658-ban a törökök tatár szövetségesei a Sárrétet dúlták fel. A török hódoltság határainak kiterjesztésével Gyula vára tulajdonképpen megszűnt végvár lenni. Erdély területi veszteségei révén visszaszorult, mindinkább elvesztette megyénkre korábban kiterjesztett befolyását. Erdély helyére újra a királyi Magyarország lépett. A kocka fordultával a pozíciók is változtak: most az erdélyiek jutottak abba a helyzetbe, hogy tiltakozniuk kellett a magyarországi adományozások és a magyarországiak birtoklása ellen. Mindkét fél erőszakosan kívánta magának vindikált jogait érvényesíteni, s ezt a hatalmi rivalizálást végső fokon a jobbágy, a paraszti termelőmunka sínylette meg. Mindeme helyzetet súlyosbították még a felvidéki királyi végvárak katonáinak sok pusztítással járó betörései. Alázatos szolgálatomat ajánlom nagyságodnak... De immár nem tudjuk mit kelljen cselekednünk, mivel immár mások is akarnak parancsolni s parancsolnak is, az melyet nagyságod eszében vehet nagyságodhoz küldött leveleikbűi, minemű módon fenyegetnek, valakik vagy ekével kaszával élik, avagy marhájokat ott az megnevezett földökön kapnak; úgy annyira elidegenedtek az emberek róla, hogy az idein senki csak egy barázdát ott nem szántott, sem oda nem mer menni a fenyegetodés miatt... Nagyságod meg bocsásson, anynyira jutottunk az sok tolvajok miatt, hogy az szegénység az hol lakik, itt ott valami keveset szántanak, többire csak kertünk alatt, de külömben ki nem mehetnek, hanem fegyveres kézzel őrizik magokat. íme csak mostan az nagyságod földirűl elhajtottanak az ónodi katonák, Fodor Pál nevű, ugyan feles marhákat az berényi földrűl... Ezeknek utána isten tartsa és éltesse nagyságodat számos esztendőkig kívánom. Datum Bekesini, 1667. die 8 Maji. [Kelt Békésen, 1667. május 8-án.] Nagyságodnak alázatos szolgája Bökönyi Mátyás m. pr. [s. k.] Bökönyi Mátyás levele Károlyi Lászlóhoz, 1Ó67. máj. 8. Kiadva: Géresi Kálmán: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára IV., 472. old. Magyar. - Az állandósult létbizonytalansággal kapcsolatos, hogy jelentős változás következett be a XVII. században a földművelés és az állattenyésztés korábbi arányában az utóbbi javára. A jószágállományt - ellentétben a vetéssel - menekülés esetén magukkal vihették. Kiterjedt állattartásra utal, hogy egyes falvak számára kicsinek bizonyult saját határuk, további földeket béreltek a legeltetés érdekében. 190