Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A megye születése előtt - 8. Bihar és Zaránd a honfoglalás korban (Anonymus: A magyarok története, XIII. század eleje)

Az ördög gonoszsága ugyanis véghezvitte az egyetlen dolgot, ami hatalmában állt: tudniillik elragadta azt, amire Isten törvényéből a legszentebb megvilágosodáshoz újonnan megtérőket megtanítottuk. Szinte egybehangzóan tagadják valamennyien a test feltámadását: ennél az elvetemültségnél nagyobb elvetemültség sehol a világon nem képzelhető el. Immár tilos szót emelnünk, noha névleg püspökök vagyunk, megadóztattak bennünket, akikre Isten parancsa folytán egy egész világ van bízva. Egyeseknek ugyanis, hajói értelmezem, az a szándékuk, miszerint Methodius híveinek segítségével az egyház ereje és tekintélye minálunk az eretnekek kénye-kedve szerint végül teljesen meggyengüljön. Miért van ez? Nyilván azért, amit mondtam: mert az ördög fiai, akik a sötétség hatalmasságai, kormányoznak és uralkodnak mindenütt... Gellért: Elmélkedés a három fiú himnuszáról, 1044. Kiadva: Gerardi Moresenae aecclesiae sev Csanadiensis episcopi Deliberatio svpra hymnvm trivm pverorvm. Edidit Gabriel Silagi. Corpvs Christianorvm. Continuatio Mediaeualis XLIX., Turnholti, 1978., 50-51. old. Latin. Néhány részletének magyar fordítása: Szemelvények Gellért Deliberatio-jából. Fordították: Karácsonyi Béla és Szegfű László. Világosság, 1976., 98. old. (és helyreigazítás: Világosság, 1976., 336. old.). - Gellért életpályájáról és az egykori Ajtony-szállásterületre menekült bulgáriai eretnekekről újabban több tanulmányában Szegfű László értekezett (Eretnekség és tirannizmus, Irodalomtörténeti Közlemények, 1968., 501-516. old.; Gellért, marosi püspök, Világosság, 1976., 91-96. old.). Gellért az eretnekek mellett a „gőgösök hatalma" ellen irányítja az össztüzet. Alaposan megindokolt feltételezés szerint Gellért politikai ellenfelének számított Aba Sámuel király (1041-1044), akinek uralkodása végén íródhatott a teológiai mű, s ilyen módon támadásainak céltáblája az eretnekekkel egy sorban maga a király, Aba Sámuel lehetett. Az idézett részben szereplő Methodius minden bizonnyal a szláv nyelvű liturgia megalkotóinak egyikével, Konsztantín-Cirill testvérével, Metóddal azonos. A rá név szerint történő hivatkozás igazolja, hogy a mai Békés megye déli részén is a keleti egyház ortodox keresztényei között hódított teret a bogumil eretnekség. 8 Amily mértékben nyomon lehet kísérni a mai Békés megye déli sávjának történetét a XI. század első felében, s képet lehet alkotni Ajtony bukását követően Csanád megye és a marosvári (csanádi) püspökség kialakulásáról, oly mértékben bizonytalan és ellentmondásosan értelmezhető a mai megyeterület többi részének e korbeli históriája. A mai megyeterület északkeleti sávja a középkorban Bihar megyéhez tartozott, keleti pereme Zaránd megyéhez, míg a fentmaradó terület a történeti Békés megyének számított. Ellentétben Csanád megyével, sem Bihar, sem Zaránd, sem pedig Békés megye kialakulásának módját és időpontját nem ismerjük. Anonymus a magyar honfoglalás ió