Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A megye születése előtt - 5. Csanád megye kialakulása (A nagyobbik Gellért-legenda, XIV. század vége) - 6. Térítő tevékenység a csanádi egyházmegyében (A nagyobbik Gellért-legenda, XIV. század vége)
5 Istvánnak Ajtony felett aratott győzelmét követően a legyőzött törzsfő területén királyi megye jött létre, amely nevét első ispánjáról, az Ajtony ellen győztes Csanádról kapta. Az állami szervezéssel együtthaladt a latin rítusa kereszténység intézményeinek kiépítése, Csanád a Marosvár ott lévő görög (bazilita) szerzeteseket az általa Oroszlámoson alapított monostorba helyeztette át. .. .Csanádot.. .azzal tüntette ki a király, hogy őt a királyi ház és az Ajtony-ház főemberévé nevezte ki. Ezt mondta ugyanis: „Ettől a naptól kezdve azt a várost nem hívják Maros városának, hanem Csanád városának. Mivelhogy az én ellenségemet eltetted láb alól, az ő tartományának a feje leszel, magát a tartományt pedig nevedről nevezed, s legyen annak neve jövendőre nemzedékről nemzedékre Csanád megye." Ezután Csanád visszatérve arra a helyre, ahol az oroszlánt látta álmában, monostort építtetett Boldog György vértanú tiszteletére, s oda betette a Boldog Keresztelő János monostorának említett görög szerzeteseit az apáttal együtt... A nagyobbik Gellért-legenda, XIV. század vége. Kiadva: SRH II. 492. old. Latin. Fordítása: Lederer Emma: Szöveggyűjtemény Magyarország történetének tanulmányozásához I., 363. old. - A legenda szövegéből az következik, hogy az I. (Szent) István által az 1020-as vége felé létrehozott Csanád megye igen nagy kiterjedésű volt, mivel Ajtony egész tartományát magában foglalta. A legkorábbi állapot szerint tehát a Körös-Maros közétől egészen az Al-Dunáig terjedt. Az e területen utóbb felbukkanó megyék (Torontál, Kéve stb.) másodlagos képződmények lehetnek. 6 Ajtony egykori területén 1030-ban jött létre a marosvári (csanádi) püspökség, amelynek első püspöke az itáliai származású Gellért lett. A püspökség kialakulásával nagy lendületet vett a pogány népesség keresztény hitre térítése. .. .Özönlöttek pedig Gellérthez a nemesek és nem nemesek, gazdagok és szegények, kérvén, hogy az isteni Szentháromság nevében keresztelje meg őket. Ezeket ő úgy fogadta, mintha saját fiai lennének, s meghívta őket asztalához étkezésre. Sokakat az ispánok vittek oda, akiket a király kijelölt, s megkeresztelték őket Keresztelő Szent János monostorában. Nagy népsokaság állott ugyanis a cinteremben, az ajtó előtt, akik élelmiszert is vittek magukkal, s a 14
