Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 93. A gyulai vitézek bugaci portyázása (Szép ének a katonákról, az 156o-as évek első fele)

Szanczos békék, kik elszaladtak vala, Háromszázan mégis elmentek vala, De az többi mind oda veszett vala. Szekereket falukrul vittek vala, Magyarok testét arra felrakták vala, Török fejet sokat vittenek vala. Sebben egy vajdát is vittenek vala, Kapitánnak az vajdát adták vala, Azt ő nekik igen köszöni vala. Hedegűs János kapitánnak ezt monda: „Igen örülsz te az gazdag prédának, De nem szánod sok jó vitéz halálát. Mert te azzal egy szálat sem gondolnál, Ha minnyájan mi oda vesztünk volna, Csak tenéked kazdag prédát hozhatnánk!" Magyar vitézeknek ő holt testeket, Magyar módon szépen temették vala, Kópiákat fejekhez ástak vala. Sok török fejeket kiket elvittek vala, Az karókat vélek megrakták vala, Akkor az vitézek így jártak vala. Szép ének a katonákról, az 1560-as évek első fele. Kiadva: Régi magyar költők tára VII., XVI. századbeli magyar költők művei VI., közzéteszi Szilády Áron, Bp., 1912., 175-180. old. (szövegünk e kiadás helyesírását követi). Magyar. - Az elmúlt évtizedekben szövege teljes terjedelemben számos kiadványban napvilágot látott: BartaJános-Klaniczay Tibor: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból L, 256-260. old.; Implom: Gyula város, 45-50. old.; Virágh Ferenc: Krónikák és históriás énekek a törökkori Körös-Maros közéről, 18-23. old.; Emlékezzünk Vég-Gyula várárul, Bibliotheca Bekesiensis 1., szerk. Papp János, h. é. n., 7-16. old. A Cantio szerzője ismeretlen. Felmerült, hogy alkotója a békési Balázs deák vagy annak fia, a bugaci portyában részt vevő Balázsdeák Márton, vagy pedig a szintén a kalandban szereplő Hegedűs János lenne (1. Implom: Gyula város, 51. old.). Az roppant valószínű, hogy a szerzőnek kapcsolata lehetett a gyulai vitézekkel, hiszen név szerint többeket elősorol közülük, s nem kizárt, hogy maga is Gyulán élt. Erre mutat Kerecsényi várkapitányról adott árnyalt jellemzése. Implom József (uo. 50. old.) megfogalmazása szerint a szerző „csak a helyi viszonyokkal teljesen ismerős gyulai ember lehetett."