Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A török veszedelem torkában - 83. Békés megye településenkénti portaszámai (Békés megye portaösszeírása, 1563–1564)

könyvben felsorolt tételek 12.667 forint 61 V2 dénár összegre rúgnak, s ha meggondoljuk, hogy a gyulai uradalom átvételekor (1552-ben) egész évi jövedelmét 10.000 forintra becsülték, fogalmat alkothatunk magunknak Bornemisza hatalmaskodásairól, amikhez nincsenek számítva a természetbeni szolgáltatások, ingyen kaszálás és fuvarozás, meg más hasonló munkáltatások, amivel szegény reábízott alattvalóit zsarolta, kínoztatta, sem az a sok hal, amiért ritkán adott valamit a halászoknak" (GyO 326. old.). Bornemisza Benedek már 1560 januárjában Gyula elhagyására kényszerült, 1. Karácsonyi: Békésvm. tört. I. 143. old. 83 Az 1560 körüli évekből számos összeírás maradt ránk, amelyek felbecsülhetetlen fontosságú információkat közölnek Békés megye népességéről, mezőgazdaságáról, terményeiről. Az 1563-1564-ből való portaösszeírás lehetőséget ad arra, hogy meghatározzuk Békés megye e korbeli lélekszámát Az összeírás 62 települést sorolt elő Békés megye XVI. századi területén, s összesen 2323 volt az adóköteles porták száma. Ha egy portára 1,5 családot számítunk, ágy a megyében akkor 3484,5 család élt. Az átlagos családnagyságot 5 főben állapítván meg, az összeírás alapján 17422 személy élt a 62 helységben. Mivel azonban a forrásból hiányzik Gyula és néhány falu, az öszszeírás időpontjában az akkori Békés megye népessége 20 ezer körülire tehető. A mai Békés megye területére vonatkozóan elvégzett vizsgálat eredménye szerint a lakosság megközelítette a 30 ezer főt. A. királyi Gyula mezővároshoz tartozó rész: Gyúr 38 porta Alsó-Doboz — Felső-Doboz Szánna . Vári Vésze 15 porta Püski 6 porta Békés Csarnával együtt 775 porta Verebes 13 porta Déter 19 porta B erény 26 porta Décse 118 porta Kondoros 70 porta Szénás 91 porta 124