Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)
A megye születése előtt - 2. A magyarok szállásterülete (Konsztantínosz Porphürogennétosz: A birodalom kormányzása, X. század közepe)
nem elfogadott - hipotézist, hogy P. mesternek a Békéssel szomszédos Zaránd megye volt a szűkebb hazája, s ez magyarázza a gesztaíró alapos topográfiai tájékozottságát a Tiszántúlon (P. mester és műve, Irodalomtörténeti Közlemények, 1966., 49-50. old.). Anonymus forrásértékét illetően, éppen a békési vonatkozások kapcsán, már Karácsonyi János (Békésvm. tört. I. 36. old. 1. jegyz.) helyesen foglalt állást: „A névtelen elbeszélése... csak rege, s csupán földrajzi becse van." Hogy Anonymus gesztája a tárgyául választott honfoglalás regényes elmondásában nem megbízható és szavahihető történeti forrás, azt nagy apparátussal GyörfFy György fejtette ki (Krónikáink és a magyar őstörténet, Bp., 1948., 108-124. o\á.) és foglalta össze (Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége, Irodalomtörténeti Közlemények, 1970., 1-13. old.). Maday Pál (Anonymus Körösközre vonatkozó adatai a Gesta Hungarorumban, Körös Népe IL, Békéscsaba, 1957., 5-14. old.) csokorba szedte a névtelen jegyző Körösközzel kapcsolatos adatait, értékelte azokat, de nem alkalmazott kritikát, és - tévesen - hiteles, megbízható műként kezelte Anonymus Gesta Hungarorumát. Legújabban Kristó Gyula (Szempontok Anonymus gestájának megítéléséhez, Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae, Acta Historica LXVL, Szeged, 1979. 45-59. old.) mutatott rá arra, hogy Anonymus - III. Béla király jegyzője - munkája 1210 táján keletkezett. 2 Bizonyosra vehető, hogy a bomló ősközösségi viszonyok között élő, félnomád életmódotfolytató honfoglaló magyarok törzsenként telepedtek meg. A Körös-vidék (a későbbi Békés megye) magyarok általi megszállását a X. század közepén egykorú és feltétlen hitelű görög forrás bizonyítja. A kútfő alapján azonban lehetetlen meghatározni, hogy a Körös-Maros-Tisza vidékén a magyarok melyik törzse szállt meg. .. .ahol Turkía egész szállásterülete van, azt mostanában az ott folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Temes, második folyó a Tútisz, harmadik folyó a Maros, negyedik folyó a Körös (Kríszosz), és ismét egy másik folyó a Tisza. A türkök közelében vannak keleti oldalon a bolgárok, ahol őket az Isztrosz folyó választja el, amelyet Dunának is neveznek, észak felé a besenyők, nyugatabbra a frankok, dél felé pedig a horvátok... Konsztantínosz Porphürogennétosz: A birodalom kormányzása, X. század közepe. Kiadva: Moravcsik Gyula: Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása, Bp., 1950., 176., 178. old. Görög. Moravcsik Gyula (uo. 177., 179. old., illetve GyörfFy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról, 2 121. old.) fordítása. A görög szerző szóhasználata szerint Turkía Magyarországot jelenti, az általa felsorolt folyók közül csak a Tútisz meghatározása bizonytalan, ezt általában a bánáti Begával azonosítják. Váczy Péter (Gyula és Ajtony, Szentpétery-Emlékkönyv, Bp., 1938., 490-491. old.) azt feltételezte, hogy „Turkía egész szállásterülete" a Gyulatörzs szálláshelyével azonos. A Gyula-törzs X. század közepi feje Bizáncban vette fel a kereszténységet, onnan hozott magával térítőpüspököt. (Minderre 1. Moravcsik Gyula: Bizánc és a ír
