Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 9. (Békéscsaba, 1981)

A nemesi megye - 68. Simai Mihály Békés megyei alispán arról panaszkodik, hogy Szapolyai János emberei összes javait elfoglalták (Simai Mátyás levele, 1529) - 69. A gyulai várőrség sürgős segítséget kér (A gyulai várőrség levele, 1530)

kély számú őrségét. Fél évig tartott ez a „csendes háború" Gyula varfalai alatt, de végül is eredményre vezetett. Az éhségtol gyötört őrség 1530 elején fegyverszünetet kötött Czibak Imrével 7$ nap időtartamra. Ha a vár ez idő alatt meg tudja szerezni a Ferdinánd-pártiaktól vagy esetleg magától Brandenburgi György őrgróftól a régóta várt segítséget, akkor van esélye az ostromgyűrű feloldására, ellenkező esetben azon­ban a várvédőknek át kell adniuk a várat Szapolyaiéknak. Ebben a kritikus helyzetben keletkezett a várőrség segélykérő levele egy ismeretlen címzetthez. Szolgálatomnak mindenkoronként való ajánlásának utána köszönetünk, mint a mü kegyelmes és nagyságos morkoláb urunknak hű barátjának és jó szomszédjának; mert mü nekünk nincsen itt ez földön soha nagyobb bizodal­munk, mint az nagyságos urunkhoz, Thewrekh [Török] Bálinthoz és te ke­gyelmetekhöz, az kegyelmed atyjafiával egyetömben. Jól tudjuk, hogy te ke­gyelmetöknéljelen vagyon az mü kegyelmes morkoláb urunk háza miben áll. Ez hagyott nap, kire az mü kegyelmes urunk tiszttartói szerzést töttenek, hogy az urunk házát az kezében minden kétség nélkül ez jövendő Boldogasszony napjára [március 25.] az Czybak [Czibak] Imrének kezébe adják, mü az kik vagyunk urunknak hitös szolgái: csehek és németek, akaratunk mind az volna, hogy az urunk házában készök vagyunk szörnyű halált szenvedni, hogy nem mint a kereszténységtől az házat elszakasszuk és az mü kegyelmes urunk kezébűl kieresszük. Hogyha ti kegyelmetök segítséggel leszen és az nagyságos úr, Thewrek [Török] Bálint, mert élésünk nincsen. De erre reá felelnénk, hogy az ti kegyelmetök fáradságáról és költségérűl addig az urunk jószágárul ki nem bocsátnánk ti kegyelmeteket, míg nem mindenrül kegyelmetök kedve szerént megelégítenénk. Mert egyébképpen elegen nem vagyunk a ház megtartására. Tisztelendő urunk, könyörgünk istenért, az szűz Máriáért, hogy ne hagyjátok ez házat elveszni, mert nemcsak az mü kegyelmes urunk kára leszen az háznak veszedelme, de mind az egész Magyarországnak. Nemde jobb volna-e, hogy kegyelmetök bírna vele, hogy nem mind az árulók, kik elárulták mind ez egész országot és önnön magukat. Meg is kérünk, könyörgünk is, hogy ezt a dolgot Thewmesvárra [Temesvár] add megismerni, ím nem nagy segítség kellene, kétszáz lovon való emberrel mind megérnejők. Elég élést vethetnénk az várban. Mi pediglen fogadunk, miként itt fenn is megírták, hogy azokat úgy elégítjük meg, az mint kegyelmetök kívánja, mert egyébképpen az ház ez veszedelmet nem szenvedi. Továbbá azon is kérjük te kegyelmedet az mü nagyságos urunknak barátsá­gáért minekünk örökkére való szolgálatunkért, hogy nekünk te kegyelmed küldjön bizony hírt és az mi követünk valamit megmond, meghiggye te ke­gyelmed. Igen félünk, hogy az házat ez felül megmondott napnak előtte el ne 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom