Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Az adózás módja, az adóigazgatás
volt, amelyet legáltalánosabban contributionak neveztek. A hadiadót az országgyűlés szavazta meg az uralkodó számára, mint neve is mutatja, katonai célokra, elsősorban az ekkor már állandó hadsereg fenntartására. Az országgyűlés ekkor már meghatározott évi összeget szavazott meg hadiadó fejében az uralkodónak. A hadiadó összegét csak az országgyűlés változtathatta meg. Tulajdonképpen az országgyűlés hatáskörébe tartozott az is, hogy a megszavazott hadiadót szétossza a megyék, a szabad királyi és bányavárosok, valamint a külön adózó kerületek, azaz az adóigazgatásnak közvetlenül az uralkodói országos hatóságok alá rendelt szervei között. A hadiadónak ezt a szétosztását repartitio portarum-nak, azaz a porták elosztásának nevezték. Az elosztásra kerülő porták ebben az időben már nem az adóalapnak az egységeit, az adózók portait - házait, telkeit - jelentették, miként a korábbi századokban, hanem az adóigazgatás számítási egységei voltak. Történetírásunk még nem tisztázta, hogy mikor alakultak át az adóalap egységeiből az adóigazgatás számítási egységeivé, az adóelosztás kulcsszámaivá. Valószínűnek tartom, hogy a 17. század második felében. Az ország portáit, mint az adóalap egységeit, feltehetőleg 1647-ben, a török alól felszabadult megyékben pedig 1696-ban írták utoljára össze. Az ekkor összeírt portaszámokat ezután mint adóelosztási kulcsszámokat használták fel. Az országgyűlés által immár nem a portákra, mint az adóalap egységeire kivetett, hanem egy meghatározott összegben megszavazott hadiadót aszerint osztották szét a megyék, a külön adózó varosok és kerületek között, hogy az utolsó portaösszeíráskor hány portájuk volt. A megszavazott hadiadó összegét elosztották a portaszámokkal, így kapták meg az egy portára, mint adóelosztási kulcsszámra eső összeget. A megyék, valamint a külön adózó városok és kerületek ennek az összegnek annyiszorosát tartoztak fizetni, amennyi a portáik száma volt. A megyék, városok és kerületek portaszámai nem maradtak változatlanok, hanem módosításra kerültek annak megfelelően, hogy adóalapjuk, vagyis adózóik adózó képessége, anyagi helyzete miként változott. Egyes megyéknek, városoknak és kerületeknek a portaszámát növelték, másoknak csökkentették. A portaszámok elosztásának módosítását rectificatio portarum-nak, a porták helyesbítésének vagy kiigazításának nevezték. A porták elosztása és az elosztás módosítása egyike volt a legkényesebb, az adózókat és azok földesurait egyaránt legérzékenyebben érintő kérdéseknek. Tulajdonképpen az országgyűlés hatáskörébe tartozott nemcsak S
