Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás eredményeinek elemzése - A helységek újratelepülése, a jobbágyvándorlás okai

Áttekintvén az 1725-ös összeírás rovatos részeit, összegezvén a rovatokban a lakosság számára, vándorlására, állatállományán keresztül anyagi helyzetére, adózó képességére vonatkozó adatokat, összevetvén azokat az • 1715 és 1730 közötti más összeírások megfelelő adataival, továbbá bizonyos megállapításokat tévén az összegezett és összehasonlított adatok alapján, mielőtt következtetéseket is levonnék belőlük, megkísérlem öszszefoglalni az Összeírás pontokba foglalt szöveges részében foglalt adatokat, megállapítani belőlük bizonyos tényeket, hogy azután a rovatos és a szöveges rész adatai alapján tett megállapításokból együttesen vonjam le belőlük a megye történetére vonatkozólag levonható következtetéseket. A megállapítások és a belőlük levonható következtetések mutatják meg az 1725-ös összeírás forrásértékét, indokolják, hogy miért tartottam közlésre érdemesnek, érdemesebbnek, mint a felsorolt többi, 1715 és 1730 között készült, ugyancsak jelentős forrásértékű adatokat tartalmazó összeírást. Az összeírás szöveges részének első két pontja a helységek településének idejére és módjára vonatkozó adatokat tartalmaz. Helységről helységre haladva foglalom össze ezeket az adatokat, amelyek a helybeli lakosok vallomása alapján kerültek az összeírásba. Füzes-Gyarmat lakosainak a száma 1719-ben, amikor Harrucker birtoka lett, kétszer annyi volt, mint az összeírás idején.

67 - A lakosok saját kezdeményezésből települtek le.

68 Szeghalom is sokkal népesebb volt 1719-ben mint 1725-ben.

69 - A lakosok saját kezdeményezésből települtek le. Vésztő lakosságát a vándorlás nem csökkentette. A távozók helyére újak jöttek.

70 - A lakosság a Rákóczi idők után saját kezdeményezésből kezdett települni, s azóta is így települt. Körös-Ladány települési adatait nem írták össze, mondván, hogy azok Vésztő adatainak felelnek meg.

71 Békés lakosai saját kezdeményezésből települtek le.

72 Gyéla (Gerla) településéről semmit sem jegyeztek fel a biztosok.

73 Gyula már 1719 előtt lakott helység volt, az új földesúr idejében sok új telepes jött a mezővárosba. Egy és két évvel az összeírás előtt kb. 100 német család települt le a földesúr költségén. Ezek még mentesek az adók és földesúri szolgáltatások alól, ezért nem írták össze őket. - Nem írták össze a vár kapuja előtti térségben lakó kb. 20 szerb és román családot sem, mert ez ideig sohasem voltak adókötelesek. A földesúrnak rész72