Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az 1725. évi összeírás elemzése - Az összeírás jellege, keletkezésének oka, háttere
a műfajuknak leginkább megfelelő történeti statisztikai feldolgozására sem került még sor. Indokoltnak látszott tehát, hogy az említett összeírások közül legalább egy teljes szövegében kiadásra kerüljön, és adatai történeti statisztikai feldolgozást is nyerjenek, összevetve őket a többi összeírás megfelelő adataival. Választásom az 1725. évi összeírásra esett, amelyet a fentiekben már többször említettem, behatóbb ismertetésére - és egyben választásom indokolására - azonban csak most, a többi összeírás időrendben történt ismertetése és az összeírások irodalmának áttekintése után térek rá. • Az 1725. évi összeírást közlésre nem azért választottam ki, mintha eddig ismeretlen lett volna. Az összeírások irodalmának áttekintésében felsoroltam, hogy kik és miként használták. Nem sokan voltak, és adatai közül alig valamit használtak fel. Ez is a közlés mellett szólt, de voltak a választásnak egyéb okai is. Az 1725. évi összeírás - miként a fentiekben számba vett többi 10 ugyancsak adóösszeírás volt, azzal a rendeltetéssel készült, hogy a megye adóalapját, az adózók gazdasági helyzetét, adózó képességét felmérje. Választásom nem azért esett erre az összeírásra, mintha az adózók gazdasági helyzetét részletesebben, több vonatkozásban mérte volna fel, mint más összeírások tették. Ellenkezőleg, az 1725. évi összeírásnak kevesebb rovata van, mint több nála korábbinak és későbbinek. A név szerint összeírt családfőkről is kevesebbet mond. A jobbágyokat és a zselléreket nem különbözteti meg. A hospeseknek nevezett családfőkön kívül csak a subhospeseket különbözteti meg, őket nem név-, hanem csupán szám szerint. Ezek nem zsellérek, hanem a családfőkkel közös házban, de külön háztartásban élő, tulajdonképpen szintén családfők. A bírón kívül más családfőnek a foglalkozása - ami inkább mellékfoglalkozás volt a földművelés mellett - nincs megemlítve. A nyomorúságos vagyoni helyzetre találunk utalást, az ilyen személy nyilván zsellérnek minősíthető. A jövedelmi források közül az összeírás kizárólag az állatállományt veszi számba, a földnek, - szántónak, rétnek, szőlőnek - és más jövedelmi forrásnak nincsen rovata, és az észrevételekben sincsen szó róluk. A táblázatba foglalt rovatos összeírásokhoz fűzött, pontokba foglalt észrevételekben más kérdésekről van szó, mint az adózók anyagi helyzete. 34
