Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)

Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - A Békés megyei összeírások - Az 1720. évi országos összeírás

1 köblös búzavetés 3 dénár 2 köblös árpavetés 3 1 köblös zabvetés 1 1 köblös kölesvetés 1 1 boglya széna 2 0 csomó dohány 3 1 igásökör 18 1 tehén 12 Hó 5 1 juh 2 1 disznó 4 1 darab szalonna 2 1 kas méh 3 1 forint készpénz 3 Készpénzben ugyanazokat a jövedelmeket számították, mint 1717-ben (erdőhasználat, halászat, malom, üst, kocsma, ipar, kereskedés). A fentebb felsorolt, valamint esetleges egyéb jövedelmi egységeket dikáknak, ezek számbavételét dikális összeírásnak nevezték. Már az 1717. évi megyei adóösszeírás lényegében dikális összeírás volt, nem különben az 1720 januárjában készült. Adózó képesség tekintetében, 1717-hez hasonlóan, 1720 elején is Békés és Szeghalom állt az élen. Csaba és Vári, miként a lakosság számában, ebben a vonatkozásban is előretört. • Az IJ20. évi második adóösszeírás országos, a szűkebb Magyarország egész területére kiterjedő, egységesen végrehajtott összeírás volt, megismétlése az 1715. évinek, amelynek ún. ideáját, azaz szempontjait és szerkezetét, részben az uralkodó miniszteri konferenciája, részben a rendeknek Pozsonyban, 1719-ben tartott gyűlése némileg módosította. Békés megyét ezúttal is 2 tolnai nemes írta össze, az egyik Szlovenicz Mihály, aki már 1715-ben is az egyik összeíró volt, a másik Dalmata János. 1720 szeptemberében írták alá az elkészült összeírást.

5 A rovatok ugyanazok voltak, mint 1715-ben. Az első rovatba, különkülön csoportosítva - a nemesek, a jobbágyok és a zsellérek neveit írták. A másodikba a vetésterület köbölben kifejezett nagyságát, a harmadikba 18