Ember Győző: Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 8. (Békéscsaba, 1977)
Az újratelepülő Békés megye első összeírásai 1715–1730 - A Békés megyei összeírások - Az 1715. évi országos összeírás
Az adóalap megismerésének az volt a módja, hogy az adófizetőket, anyagi helyzetüket, jövedelmi forrásaikat felmérték, összeírásban rögzítették. A török kiűzése, majd a Rákóczi szabadságharc leverése utáni évtizedekben az adóalap rendkívül gyorsan és igen nagy méretekben változott. Elsősorban az adófizető lakosság számának a változása okozta az adóalap csökkenését, vagy növekedését. A 18. század első felének évtizedeiben a jobbágyok nagy arányú belső vándorlása zajlott le Magyarországon. A jobbágyság kihasználta azt a helyzetet, hogy a töröktől visszafoglalt területek lakatlanok, vagy csak gyéren lakottak voltak, hogy a jobbágyi munkaerő iránt nagy volt a kereslet, az újonnan odaköltözőket több éven át mind az állam, mindpedig a földesúr mentesítette az adók, a szolgáltatások alól. A jobbágyok elhagyták lakhelyüket, földesurukat, megyéjüket, másik megyében, másik földesúr birtokán telepedtek le, majd amikor a mentesség ideje lejárt, onnan is tovább vándoroltak. Ugyanakkor külföldről is jöttek be telepesek, részben saját kezdeményezésükből, szervezetlenül, részben a földesurak által szervezett telepítési akció keretében. Különösen ilyen volt a helyzet a töröktől visszafoglalt teljesen lakatlan, vagy gyéren lakott területeken, amilyen egész Békés megye is volt. Az adóalap gyors és nagymérvű változása volt az oka annak, hogy a szatmári békét követő évtizedekben az adófizetőket oly sokszor és olyan sűrűn összeírták, hogy ebből az időből annyi adóösszeírás maradt reánk. Részben országos, azaz az ország egész területéről egyidőben, azonos módon készült összeírások, részben olyanok, amelyekben egy-egy megye, város, vagy kerület adózóit írták össze. * Békés megyének az 1715 és 1730 közötti időből 10 adóösszeírását ismerem. Ezek közül 2 országos, 8 pedig megyei összeírás. Ismeretes továbbá egy olyan összeírás, amely csak a családfők neveit tartalmazza, adóösszeírásnak tehát nem tekinthető. A következőkben röviden ismertetem ezeket az összeírásokat, hogy összevessem őket a közlésre kerülő 1725. évivel, amelyről bővebben fogok majd szólni. Időrendben veszem sorra őket. Időrendben az első közülük az iji$. évi országos összeírás volt. Célja az adóalap megállapítása, amely támpontul szolgált a hadiadó megszavazásához és szétosztásához a megyék, valamint a külön adózó városok és 11
