Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VII. fejezet. A török hódítás - Békés megye pusztulása

amennyi a vár védelmére elegendő, továbbá a szükséges mennyiségű ágyút, lőport és egyéb anyagot; a katonák pedig 2-3 hónappal előre kapják meg a zsoldjukat. Jellemző, hogy ezeket az ostrom előtt röviddel tett követeléseket indokoltságuk ellenére sem teljesítették az udvarnál.

25 A védőművek is igen rossz karban voltak. A zilált anyagi viszonyok nemigen tették lehetővé a jelentősebb építkezéseket, de még a szükséges karbantartást sem. Legalábbis erre utal Kerecsényi 1561. március 21-i levele Nádasdy nádornak: „... oly pusztába szállottam, mintha az mezén volnék... ha tiszta mezén volnék és népem volna, inkább biznám hozzá; ezt pedig oly nehéz megépíteni, hogy kinnyebb volna akarhon mezében újonnan várat csinálni, mert ezt soha jó módon kilenben meg nem csinálhatják, hanem ha az árokját bé teltik és azon menne elé az fala, és az kivül más árkot ásnának, ki számtalan munkával lenne.. ."

26 Akármilyen nehéz munkának látszott is, az egyre fokozódó török veszély miatt hozzá kellett látnia az építkezésekhez. Mint írja: „. . . comissarius uraim .. . parancsolatot írva adtak ő felsége képébe (ti. a király nevében), hogy mi Tiszán innen vagyon, ide foglaljam és ez ő felsége végházát építtessem vélek."

27 Majd 1561 nyarán ide rendelték munkára az egri egyházmegye területén élő kunokat, jászokat, továbbá a debreceni és szegedi jobbágyokat. Kerecsényi a rá jellemző kemény szigorral

28 vezette a munkálatokat. Miksa fel is szólította a korábbiakban már említett módon, mert - mint hallotta - 8000 jobbágy szökött el Gyula környékéről.

29 Az ügy-fontosságára és sürgősségére való tekintettel természetesen Kerecsényi szigorát is meg lehet érteni. Mindenesetre az erődítési munkálatok az ő kapitánysága idején történtek meg olyan színvonalon, hogy a vár egy ostrommal egyáltalán szembenézhetett. Előfordult, hogy az építkezéseken 3-5000 jobbágy is dolgozott. A legjelentősebb munkálatokat vázlatosan az alábbiakban ismertetjük; 1561. Mirandola Pál tervei alapján kezdődött az árkok rendbetétele. Az eliszaposodott várárkok kiásása volt az első feladat. 1562. Elkezdődött a palánkok építése. Í563. Folytatódik a palánkművek építése, épül a huszárvár. 1564. A palánkerődítmények elkészültek, magasságuk mintegy 5 öl. A vár árka kb. 60 láb széles, vize egy magyar kopja mélységű. Csak a huszárvár bástyái vannak még hátra. 1565. Az építkezés elkészült. A külső vár új falakat kapott 3 új bástyával. Lebontásra került a derékvár, csak a ma is meglevő sarokbástyát hagyták meg. A belső váron új bejáratot nyitottak a délnyugati oldalon. Miközben a jobbágyság megfeszített erővel dolgozott, a megyei nemesség semmit nem tett a vár megerősítése érdekében. Az 15 5 6-i országgyűlésen például nem voltak hajlandók határozatot hozni a vár megerősítésére vonatkozóan, ellenkezőleg, a 17. törvénycikkben bizonytalan időre elnapolták ezt a kérdést.

30 Ilyen előzmények után következett be 1566-ban a vár ostroma, amelyet más munkák részletesen tárgyalnak.

31 Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a véres ostrom elkerülhető lett volna, ha Kerecsényi megegyezik az erdélyiekkel. Ugyanis