Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VII. fejezet. A török hódítás - Békés megye pusztulása

semmiféle adót sem remélhetett. Nagy nehézséget jelentett továbbá az, hogy több vármegye adóinak beszedéséhez csak a vár őrségét lehetett felhasználni, de ennek meg korlátokat szabott az, hogy a várat őrség nélkül hagyni természetesen nem lehetett. Ezekkel a nehézségekkel magyarázható, hogy Mágocsi Gáspár kapitány 1554 novemberében arról panaszkodott Nádasdy Tamás országbírónak, hogy Gyula sehonnan semmiféle segítséget nem kap. Ehhez azt kell tudnunk, hogy 6 vármegyéből 3745 forint gyűlt össze, s ebből az őrség 1999 forintot kapott zsold fejében. Az 1555. évi adóból összesen 4246 forint jött be, amiből az őrség zsoldjára 3830 forintot fordítottak.

12 Ez a pénz olyan kevés volt a szükségletekhez képest, hogy a várkapitány előbbi panaszát nem kell túlzásnak tekintenünk, hiszen a fenti összegből egy főre 5 forint 40 dénár jutott, ami legfeljebb 2-3 havi zsoldnak felelt meg. Ugyanakkor az ebben az évben szolgáló 465 lovas és 250 gyalogos katona évi zsoldjára 22 740 forintra lett volna szükség. Gyula anyagi szükségleteinek megoldására továbbra is csak erőtlen intézkedések történtek. Így Ferdinánd király 1556-ban utasította Pesti Ferenc adóiz. ábra: Török és magyar erősségek Gyula környékén (Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében 17. lapján található térkép alapján.)