Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

VI. fejezet. Összesített eredmények Békés megye XVI. századi gazdasági életéből

A kilenc faluban összesen 487 jobbágy termelt kölest. Az összes termés 9616 kalangya volt, ami körülbelül 3846 köböl, azaz 319 218 liter mennyiséget jelent, így egy-egy kölest termelő családra 655 liter esett átlagosan. Az állattenyésztés vonatkozásában még kevésbé tudunk megbízható megyei összképet adni. Nagyon hiányos forrásaink egyedül csak a juhok vonatkozásában képeznek kivételt. Mivel a juhállomány után tizedet szedtek, így a tized menynyiségét jelentő állatok száma, illetve az utánuk fizetendő esetleges megváltási összeg pontosan fel van tüntetve a tizedjegyzékeken. Az 1560-ból fennmaradt jegyzék szerint Békés megye akkori területén 33 faluban jegyezték fel a báránytized mennyiségét, e falvakban összesen mintegy 14 580 állatot tartottak.

8 Ha megyénk mai területét vesszük figyelembe, akkor az előbbiekkel együtt összesen 43 faluban tartottak juhokat, melyeik teljes száma 17 820 körül mozgott.

9 Legnagyobb számban a következő településeken tenyésztettek juhokat: A fentiekben közölt összesítő adatainkat ellenőrzésképpen összevetettük az 1559-ből származó összesítő jegyzékkel, amely szerint kilenced és tized fejében összesen 2161 bárányt szedtek be. Ez a szám mintegy 19050 darabból álló állományt tételez fel,

10 ami viszont amiatt nem lehet teljesen biztos támpont a számunkra, mert ez a jegyzék semmiféle részletezést nem tartalmaz, tehát azt sem tudjuk, hogy milyen közigazgatási területről, hány faluból szedték be ezt a menynyiséget. Mivel a cím a gyulai várhoz tartozó területekről beszél, valószínűleg nemcsak Békés megye települései, hanem a váruradalom szomszédos megyékbe eső falvai is szerepelnek benne. A legpontosabb adataink 1563-ból vannak, mert ebből az évből rendelkezésre áll egy báránytized-jegyzék. Eszerint az akkori Békés megye 47 falujában szedtek juhok után tizedet. A dézsmabárányok száma összesen 1586 volt. Ha a tizedet a teljes juhállomány után szedték, akkor ez a szám a 822 váltóbáránnyal együtt 18 664 számú megyei állományra enged következtetni. Ha viszont csak az évi szaporulatot tizedelték meg, akkor a fenti összesítésben nem szerepelnek a kosok, toklyók, jerkék, és ezek számát az 1,8-as szorzószámot alkalmazva számíthatjuk hozzá a bárányokhoz. így viszont a megyei juhállomány 33 595 darab körül mozgott.

11 Az előző - kevesebb - szám esetében a jegyzékben szereplő települések számának figyelembevételével egy falura átlagosan 397 juh esik, míg az utóbbi szám esetén az átlag 714 állat falvanként. b) Állattenyésztés Décse Békés 1944 1800 1539 748 667 608 Királyság Gyúr Szentetornya Sima