Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)
VI. fejezet. Összesített eredmények Békés megye XVI. századi gazdasági életéből
VI. fejezet ÖSSZESÍTETT EREDMÉNYEK BÉKÉS MEGYE XVI. SZÁZADI GAZDASÁGI ÉLETÉBŐL Az alábbiakban megkíséreljük néhány fontosabb terményfajta megyei szintű terméseredményeit ismertetni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy mivel számításaink alapját az adózás céljából készített felmérések és összeírások képezik, adataink erősen hozzávetőleges értékűek. Külön meg kell jegyeznünk, hogy Békés megye területének egészét hiánytalanul tartalmazó összeírás alig-alig maradt ránk, ezért időbeli fejlődés ismertetése helyett kénytelenek vagyunk egy-két évről készített keresztmetszettel beérni. Tételes összeírás csak a Habsburg-uralom alatt készült, amikor a kamara vette kezébe a pénzügyek irányítását. Használhatók lennének még az urbáriumok, de ilyenek csak az uradalom falvaira nézve maradtak fenn, amint azt előző fejezetünkben ismertettük is. Mindezek miatt számításaink alapjául leginkább a tized jegyzékek látszanak alkalmasnak, ezek viszont - mint említettük - alig egy-két évre vonatkozóan mondhatók teljesnek. Persze előfordulhat, hogy a vizsgálható esztendőben viszont az átlagosnál lényegesen gyengébb, vagy éppen sokkal jobb termést takarítottak be, ezért még azt sem mondhatjuk el, hogy az alábbi adataink egy megbízható, átlagos számnak tekinthetők és hogy körülbelül minden évben ennyit termeltek megyénk jobbágyai. Az egy főre jutó termésmennyiség kiszámításánál adataink megint csak igen bizonytalanok, hiszen megyénk lélekszáma is csak megközelítő pontossággal adható meg. A bizonytalanságot csak növeli a század közepétől megfigyelhető katonai, gazdasági és népesség tekintetében bekövetkezett fokozott mobilitás, amelynek eredményeként a termelés feltételei, a lakosság lélekszáma egyik évről a másikra gyakran jelentősen megváltoztak. a) Gabonatermelés 1563-ból maradt ránk egy olyan, teljesnek mondható tizedjegyzék, amelyben Békés megye XVI. századi területének valamennyi települése szerepel. 1 Megtalálható benne az akkor valamely szomszédos, de ma Békés megyébe tartozó valamennyi község is. A tizedjegyzékekben általában a valóságos eredményeknél valamivel kevesebbet szoktak feltüntetni, mert a teljes termésből a jobbágy mellett a földesúrnak is érdekében állt letagadni, hiszen a tizedet az egyház szedte.
