Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

V. fejezet. A gyulai várbirtok élete

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a XVI. századi gazdasági életben is megfigyelhetők azok a - máshol a tőkés termelés alapfeltételei jelenlétére utaló tendenciák, amelyek a majorságokon történő árutermelés és kereskedelem fokozásának igényében jelentkeztek. E jelentkezés már önmagában is fontos tény, annak ellenére, hogy a feudális viszonyok töretlenül tovább uralkodtak. NyugatEurópa mezőgazdasága sem tudott még túljutni ezen a fejlődési fokon, bár viszonylag kiegyensúlyozott fejlődéséhez képest Magyarországon hatalmas hátrányt jelentett a török terjeszkedés, melynek hatására például Gyula várának megszaporodott őrsége és az egyéb, megnövekedett hadi kiadások miatt a vár kiadásait 40 000 forintra kellett emelni.

52 Ez a korábbiakhoz képest óriási anyagi megterhelés - amelyhez az udvar nem nyújtott elegendő segítséget - már hosszú évekkel a vár eleste előtt lehetetlenné tette az uradalom zavartalan gazdasági fejlődését. Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy a fentiek tárgyalásánál természetesen nem lehettünk tekintettel a XVI. századi közigazgatási határokra. Amint azt a mellékelt térképek is mutatják, a gyulai uradalom tekintélyes része az akkori Békés megye határain kívül esett. Az uradalom azonban gazdaságilag olyan szerves egységet alkotott, hogy vizsgálataink során mindenekelőtt ezt kellett tekintetbe vennünk. JEGYZETEK 1. A két tendenciát országos viszonylatban, az Európa nyugatii részén megfigyelhető gazdasági fejlődéssel összehasonlítva, részletesen vizsgálja Pach: Agrárfejlődés c. művében. 2. Salamon: Magyarország 151., így volt ez az 1550-es évek legelején a királyi várak közül többek között Szolnokon és Dobó István kapitánysága alatt (1548—1552) Egerben is. V. ö.: Gyárfás István: Dobó István Egeiben, Bp. 1879. 54. 3. Scherer: Gyula I. 124. 4. Kristó: Olvasókönyv 58. 5. I. m. 67. 6. Scherer: Gyula I. 149. 7. Veress: Gy. oki. 236. 8. I. m. 204. Szentandrás, Csabacsűd (Ohabachwdy), Szentetornya, Káka, Komlós ós ötvenablak (Ewtwenablakw) nevű jószágokról volt szó. 9. Virágh: hódoltság 10. 10. Ilyen volt Komlós. Gajdács Pál: Tót-Komlós története. Gyoma, 1896. 16. Virágh: hódoltság 10. m. Scherer: Gyula I. 151. 12. Maksay: Parasztság 11. f%. Maksay: Urbáriumok 32. 14. Pach: Agrárfejlődés 181. 15. Maksay: Urbáriumok 29. 16. Veress: Gy. okú. 88—90. 17. Scherer: Gyula 15a. r8. Pach: Agrárfejlődés 155. 19. Kristó: Olvasókönyv 67. 20. Ugyanott. 21. „Tenentur fakare, cumulare et importáré." Gyúr, Kondoros, Alsó- és Felső-Doboz, Bánhegyes, Eperjes, Vári, Fövenyes, Vésze, Bánlcuta, Alabian, Déter, Simánd, Lökösháza falvak lakosairól; Gyula 1560. körüli urbáriumát kivonatosan közli latinul: Maksay: Urbáriumok 787-793.