Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

III. fejezet. Birtokviszonyok, megyénk nemessége

6 7 8 9 io 11 12 birtokos volt faluban Mint látható, a megyebeli falvak mintegy fele i-i birtokos kezében voltj de ebben az időben már az sem ritka eset, hogy egy faluban 5-10 nemes is bírjon egynéhány telket. Egy kézben lévő nagyobb birtoktest a gyulai uradalmon kívül ebben az időben nem volt Békés megyében. A gyulai uradalom területének nagy része viszont az akkori Zaránd, illetve Csanád megyében feküdt. A Békés megyében birtokos családok között köznemesek találhatók a legnagyobb számban, a tekintélyesebb vagyonú nemesek szinte mindegyikének birtoka zöme más megyékben volt/

1 Az alábbiakban közöljük, mely nemesi családok rendelkeztek viszonylag nagyobb birtokkal Békés megyében a XVI. század derekán. Felsorolásunkban csak olyan nemeseket tüntettünk fel, akiknek legalább 2 falu volt birtokukban, vagy ennyiben voltak részbirtokaik. Abránfi Bánrévi Bekfi Dóczi Eszes Gyulai-Gaál Glésán Haranghi (Dánfoki) Kiss Komlósi (Simái) Mező Nadányi Oláh Patócsi Simái Susalics Szedecsi (Bodoki) Székely Veér Veres Zalai 8 település ura 4 3 2 4 4 3 4 1 i 4 3 3 2 3 4 3 3 6 4 3 Békés megyében a század közepén mintegy 80-120 nemes mondhatott magáénak birtokot. Az állandó cserék, zálogolások, öröklések stb. miatt pontot számot adni akár egy esztendőre nézve is lehetetlen, már csak azért is, mert voltak olyan falvak, ahol egytelkes nemesek éltek, s ezeknek sem nevüket, sem számukat nem ismerjük. Ezek az egytelkes nemesek vagyoni helyzetüket, élet-