Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

II. fejezet. Települési viszonyok

II. fejezet TELEPÜLÉSI VISZONYOK Békés megye XVI. századi területének települési viszonyai nehezen áttekinthetőek, mert forrásaink elégtelenségén túlmenően az akkori határ jelentősen különbözött a maitól, továbbá a gyulai uradalom területe egyáltalán nem követte a közigazgatási határokat, ugyanakkor az uradalom gazdaságilag oly szerves egészet alkotott, hogy falvai nemegyszer megyebelieknek vannak feltüntetve a szakirodalomban. Vizsgálataink során célul tűztük ki, hogy ne csak a XVI. századi megyéről alkossunk képet, hanem lehetőség szerint megyénk mai területét is figyelembe vegyük. a) A XVI. századi Békés megye települési és népességi viszonyai A települések kialakulását, fejlődését, történeti vonatkozásait e helyen nem idézhetjük fel. Feladatunknak inkább egy olyan keresztmetszet felvázolását tartjuk, amely egy megyei szintű összegzést kísérel meg. Az egyes települések létrejöttének, történetének kérdéseit több alapos munka is tárgyalja.

1 Békés megye XVI. századi területén az alábbi települések voltak: Mezővárosok: Békés, Gyula, Szentandrás. falvak :

2 Ajtós Dancsháza Gerendás Apáca Dánfok Gerla Bélmegyer Décse Gyarmat B erény Déter Gyoma Bucsa (Alsó) Doboz Gyúr Csaba (Felső) Doboz Halásztelek Csabacsüd Edeles Káka Csákóhegyes Ege Kamut Csarna Endrőd (Nemes) Kereki Csatár Fábián-Sebestyén (Mező) Kétsoprony Csejt Fás Királyság Csorvás Félhalom Kondoros