Csipes Antal: Békés megye élete a XVI. században - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 7. (Békéscsaba, 1976)

I. fejezet. Békés megye XVI. századi történetének rövid áttekintése

az 1552-i török hadjárat alkalmával elsősorban gyávaságával és tehetetlenségével tűnt ki. Amikor ugyanis a törökök ostrom alá fogták Temesvárt, nem nyújtott segítséget Losonczi Istvánnak, majd Temesvár eleste után feladta Lippa várát, Utána gyáván megfutamodott Gyuláról, amely ekkor minden valószínűség szerint Eger sikeres védelme miatt kerülhette el az ostromot. Ebben a helyzetben a megye nemessége ismét a törökbarátságot tartotta előnyösebbnek a maga számára, mert nyilvánvalóvá vált, hogy a Ferdinánd kezén lévő Erdély ellen a török támadást készít elő, amely nem fogja elkerülni Békés megyét sem. Minderre azonban mégsem került sor, mert a Habsburg udvar nem rendelkezett olyan anyagi és katonai erőkkel, amelyek birtokában Erdélyt akár csak a belső politikai mozgalmakkal szemben is megtarthatta volna. Az 1553-ban erdélyi vajdává kinevezett Dobó István semmiféle számottevő támogatást nem kapott királyától, ezért 1556-ban kénytelen volt átengedni Erdélyt a Lengyelországból az erdélyi rendek hívására visszatérő Izabellának. így Békés megye egy ideig megmenekült ugyan a török támadástól, ugyanakkor helyzete továbbra is súlyos maradt, mert nyilvánvaló volt, hogy a harapófogó (keletről Várad, nyugatról Buda) előbb-utóbb be fog zárulni. Ez magyarázza meg, hogy a gyulai várkapitányok miért kérik oly kétségbeesett sürgetéssel állandóan a hadiszereket, főleg pedig pénzt Gyula megerősítésére, s miután kielégítő segítséget nem kaptak, egymás után mondtak le tisztségükről.

5 Gyula kapitányai 1552 Mágocsi Gáspár 15 52-15 54 Henyei István 1554-1559 Mágocsi Gáspár 1559-1560 Bornemissza Benedek 15 60-15 61 Kun Balázs 1561-1566 Kerecsényi László A vár erősítése tulajdonképpen csak akkor indult meg, amikor a Szigetvár építkezéseinél jelentős érdemeket szerzett Kerecsényi László lett az igen elhanyagolt Gyula főkapitánya. Tekintélye, vagyona, tehetsége révén elérte, hogy a rábízott vár egy-két év alatt minden szempontból többet gyarapodott, mint az őt megelőző időkben összesen. Ez persze csakis a vártartomány nagyfokú kizsákmányolása árán történhetett. 1566-ban Szulejmán szultán nagy támadást tervezett Bécs ellen, melyet azután Szigetvár hős védői hiúsítottak meg. A hadjárat elején a szultán unokaöccsét Pertev (Pertáf) pasát Gyula elfoglalásával bízta meg. Az ostrom július 2-án kezdődött. Öt napi küzdelem után a védők feladták a várost. Több török roham visszaverése után július második felében a vár védőinek helyzete rosszra fordult, mert a katonák között vérhas és éhínség szedte áldozatait. Kerecsényi ezért fegyverszünetet kötött a törökkel, majd rokona, Báthori Kristóf közbenjárásával kedvező megadási feltételeket sikerült biztosítani. így azután augusztus 30-án aláírták a vár feladásáról szóló szerződést. Ennek értelmében a törökök a betegek és a csomagok elszállítására 400 szekeret adtak, kezesekül pedig három béget bocsátottak a védők rendelkezésére. Szeptember 2-án történt meg a védők kivonulása. Amikor már meglehetősen eltávolodtak a vártól, a túszokat visszaszolgáltatták, Kerecsényit a pasa sátrába