Szabó Ferenc: Czabán Samu Nagyszénáson - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 6. (Gyula, 1972)
I. BEVEZETŐ
vonatkoznak/ 1 i 8 54-ben az 1818. évi telepítvény lakosait a mai belterületre költöztette az uradalom, de szerződéses viszonyukat - azaz teljes függőségüket azzal, hogy saját földet nem adott nekik - változatlanul fenntartotta}^ Nagyszénás hivatalos községgé alakulása csak 1863 elején történhetett meg, addig a terület közigazgatásilag Orosházihoz tartozott. A községi tisztségeket még ekkor is az uradalmi tisztek kapták meg. az önkormányzat tehát még formálisan sem volt meg} 9 18-j4-ben végre megválthatta magát a falu népe a Károlyiaktól, ezzel azonban sorsa még nehezebbé vált: A beltelket nem számítva mindösze 148 kat. hold föld - a szénási határnak ez még egy százaléka sem volt! - lett csupán paraszti föld, a többi mind az uradalmaké maradt?9 A helybeli uradalmak az 1860-as években még ötezer holdat kisparaszti, ill. zselléri bérletbe adtak, „modernebb" gazdálkodásuk megteremtésével azonban az 1880-as esztendőkre ez alig több, mint ötszáz holdra apadt le, a tőkés nagybérlők szaporodtak el? 1 A század végére a környékbeli nagybirtokokon is hasonló volt a helyzet. A szénási lakosság - amelynek túlnyomó része egyedül és kizárólag bérmunkából élt - a szűkös és bizonytalan nyári keresetre tudott csupán támaszkodni. Nagyszénás a jóföldű Dél-Békés egyik legszegényebb községe lett, a szegénységben a szomszéd Gádoros párja. Az 1900-ban 3476, 1910-ben pedig 4670 lakossal bíró község népességének gyarapodása igen gyors volt. (1880 és 1910 között pontosan megkétszereződött, 2325-ről 4670-re nőtt.) 1900-ban a lakosság 8o°/o-a, 1910-ben 59°/o-a (a családtagokat is beszámítva) volt nincstelen agrár proletár? 2 A nagybirtokok egyeduralma a századfordulótól kezdve gyengült, amikor az 1870-es években kezdődött és hosszan elhúzódott agrárválság következményeként az uradalmak egy részét a birtokosok parcellázni kezdték, s az így nyert tőkét részben korszerűsítésre fordították, részben pedig ipari vállalkozásokba fektették, esetleg bankban kamatoztatták. 1900-ban a gróf Trautmannsdorf-féle 3546 kat. hold, 1906-ban a gróf Károlyi család kezén levő kis szénási 1689 kat. hold került parcellázásra. Mindezekből kevés jutott a nagyszénásiak tulajdonába, az orosházi és környékbeli gazdagparasztokkal nem győzték a versenyt?^ Amit meg tudtak venni, az is nagyon messze esett a községtől. A földszerzés létkérdéssé vált. 1913-ban egy újabb parcellázás körvonalai bontakoztak ki. Ekkor vált eladóvá gróf Károlyi Mihály 2921 kat. holdas birtoka. 271 Versenyfutás bontakozott ki az orosházi gazdagparasztság és a szénási szegénység között a földért, s azzal biztatott, hogy a birtok egy jelentős része a szénásiak kezére jut. Ekkor a község szűkkorű vezető klikkje, a főjegyzővel az élen, manipulációba kezdett: Átvállalták a parcellázás lebonyolítását, felverték a földek árát, s magukat jól megszedték - a kispénzű helybelieket teljesen kijátszották, a földnek csak töredéke jutott az ő kezükbe. Ez az eset éles helyi küzdelmek tárgya lett. Czabán a szénási szegénység egyik fő szószólója lett, az ügyben népgyűlést is összehívott, leleplezte a nyerészkedő társaságot?'(E kérdésről is megemlékezik a kötetünkben szereplő 1917-es visszatekintésében.) 17. BML Békés vm. alisp. ir. 705/1848. 18. Karácsonyi János: i. m. 304. BML Békés-Csanádi Megyehatóság ir. 2672/1855. 19. BML Békés vm. főisp. helyt. ir. 257/1863. Elek László: Táncsicsra vonatkozó dokumentumok a Gyulai Állami Levéltárban. = A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1959. 118. 20. Karácsonyi János: i. m. 304. II. Hanzó Lajos: i. m. 45, 49. 22. Magyar Stat. Közi. új sor. 2. köt. 1900. évi népszáml. II. rész. Bp. 1904. 554-557., 42. köt. 1910. évi népszáml. II. rész. Bp. 1913. 554-557. 23. BML Békéscsaba nagyközség ir. 1899 szám nélkül. (A Trautmannsdorf-féle parcellázást lebonyolító bizottság jkv.) Békés vm. alisp. ir. 19783/1899. Orosháza története. Szerk. Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 421-422, $17. BML Nagyszénás község képv. test. jkv. 75/1906. 96/1912. 24. BML Orosháza nagyközség képv. test. jkv. 216/1913. 25. ,,A Károlyi földvételhez" c. körlevél Czabán fegyelmi iratai között. (BML Békés vm. Közig. Biz. ir. XI. 762/1913. alapsz. 1296/1914. ikt.) A népgyűlés jegyzőkönyvét közli: Bihari Mór: Egy forradalmár néptanító . . . i. m. 26-27.
