Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

10. A Békéscsabai kisgazdák egyesülete kb. 1500 tagot számlál, működése ellen államrendészeti szempontból kifogás nem merült fel. Tény az, hogy a múltban az orszá­gos függetlenségi kisgazda földmunkás és polgári párt békéscsabai pártszervezete a kis­gazdaegylet székházát párthelyiségként használta, ez ügyben 1446/1933. szám alatt 1933. évi augusztus hó 4-én egy véghatározatot hoztam, amellyel köteleztem a fenti párt­szervezetet, hogy a kisgazda székház épületében lévő párthelyiségét azonnal hagyja el; ezt a véghatározatomat fellebbezés folytán a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága is helyben hagyta, azóta ennek megfelelőleg a pártszervezet a kisgazda székházban párt­helyiséget nem tart fenn. 11. A békéscsabai Általános Népegylet sa.ját helyiségében működik teljesen alap­szabályszerűen, működése ellen államrendészeti szempontból kifogás nem merült fel. Tisztelettel közlöm, hogy a már felsorolt egyesületek, illetve helyi csoportok mű­ködését állandóan, szigorú megfigyelés alatt tartom s amennyiben bárhol is bizonyos ­államrendészeti szempontból - aggályos jelenséget észlelnék, a kellő intézkedéseiket azonnal megteszem. Békéscsaba, 1934, évi március hó 29-én A rendőrkapitányság vezetője: Keresztes Andor m. kir. rendőrtanácsos 4 oldalas, géppel irt tísnázat. BML Békés vármegye alispánja iratai 6532/1954. A rendőrségi jelentés helyzetképet és értékelést ad a békéscsabai szervezett munkások magatartásáról és egyesületi életéről. - Figyelemreméltó, hogy a hatóság is észlelte a csabai munkásság radikális állásfoglalását és szembefordulását a szociáldemokrata pártvezetés oppor­tunista politikájával. Ez a megállapítás nem volt alaptalan, hiszen 1933. májusában dr. Sándor Pál a Társadalmi Szemle egyik szerkesztője perében a békéscsabai Spitz Józsefet, Engel Imrét, Vizsnyiczai Jánost, Csicsely Jánost, Huszár Mátyást, Lipták Andrást őrizetbe vették és kihallgatták azzal gyanúsítva, hogy a csabai ifjúmunkások között folyó „ellenzéki szervezkedés" valójában a KIMSZ Köz­ponti Bizottsága utasítására jött létre és kommunista jellegű volt. (Virágh Ferenc i. m. 236-237.) A csabai ifjúmunkásoknak erős baloldali álláspontját a Szociáldemokrata Párt központi bizottsága is kifogásolta és 1931-ben a központ titkárát dr. Kiss Jenőt küldte le rendet csinálni a párton belül, ami azonban a helyi vezetők határozott fellépése miatt nem sikerült és tovább folytatódott a mozgalom balratolódása. (Szobek András visszaemlékezése. Tibori János: Békés­csaba története i. m. 162.) Az 1932. évi rendőrségi jelentések is kiemelik a békéscsabai pártvezetőség baloldaliságát és szembehelyezkedését a Szeder-Büchler-féle vezetéssel. (Tibori János i. m. 119.) A csabai munkások többsége magáévá tette ezt a következetes irányvonalat, amit bizo­nyítanak az 1932-es, 1933-as és főleg az 1936-os sorozatos sztrájkmegmozdulások, amelyekben határozottan és harcos szellemben léptek fel és kitartottak a rendőri intézkedések ellenére is. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom