Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
IV. 1929—1939.
gazdaság válságának egyik oka az ipari munkabérek példátlanul alacsony voltában rejlik. Újra hangsúlyozzuk: Nem bírjuk tovább! A magunk és az ország jövőjének érdekében tartjuk szükségesnek, hogy az illetékes tényezők ragadjanak meg minden lehetőséget arra, hogy a munkanélküli hogy a nyomorban tengődő építőipari munkások munkához, becsületes munkabérhez, vagy emberséges munkanélküli segélyhez jussanak és hogy mielőbb törvényes rendezéshez jusson a munkaidő kérdése. Meggyőződésünk, hogy a heti 40 órás munkaidő törvénybe iktatása és ennek a törvénynek szigorú betartása lényegesen csökkentené a munkanélküliséget. Békéscsaba, 1933. évi március hó 19-én. Tisztelettel : Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége Békéscsabai Csoport Vantara György cs.elnök Lehoczki Mihály cs.jegyző Statisztika Az építőmunkás csoport adatai szerint van Békéscsabánkőműves 451 ács 112 szobafestő és mázoló 120 kőfaragó 27 kövező 25 összesen 735 Ezek szerint van Békéscsabán 735 építőipari munkás. Békéscsaba, 1933. március 21. Lehoczki Mihály cs.jegyző 4 oldalas, kézzel írt, eredeti tisatáeac. DML Békés vármegye főispánja iiatai 435/19}}A város polgármestere fenti kérelmet beterjesztette a megye alispánjához azzal, hogy „a/, építőipari munkásság helyzete kétségbeejtő, mert idestova 3 év óta Békéscsabán számbavehető építkezés nem történt", a 735 munkanélküli építőipari munkás családjában 2573 családtag vár ellátásra, - és a megye segítségét kérte munkaalkalom biztosítására. Az alispán továbbküldte a főispánnak a kérelmet, hogy eszközölje ki a kormány segítségét, ez azonban intézkedés nélkül irattárba helyezte az ügyet a következő megjegyzéssel: „a város tartozik az ínségjárulókból arról gondoskodni". (BML Békés vármegye főispánja iratai 435/1933.)
