Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
III. 1919—1929.
A földkérdés megoldatlan maradt, a csabai nincstelenek nem tudtak kiemelkedni a földmunkás-napszámos sorból, mert ezt kívánta a rendszer és a nagybirtokosok érdeke. (Bővebben Virágh Ferenc: a Békés megyei szegényparasztság és a munkásság helyzete, küzdelme az ellenforradalmi korszakban i.m. 38-56.) 61. 1925. február 12. Belügyminiszteri leirat a békéscsabai szakszervezeti helyi csoportok működésének felfüggesztéséről Beérkezett jelentésekből arról szereztem tudomást, hogy a Békéscsabán működő, különböző szakmákhoz tartozó munkások országos szövetségeinek ottani helyi csoportjai, habár kormányhatóságilag láttamozott alapszabályaik szerint csupán a munkásság gazdasági és szellemi érdekeinek védelmét célzó működés kifejtésére jogosultak, a szociáldemokrata politikai párt végrehajtó szerveként működnek. Igazolják ezt az alábbiak: 1. A szociáldemokrata párt pártadóját különböző helyi csoportok bélyegjegyek ellenében, a tagsági díjakkal együtt szedik be tagjaiktól. 2. A szociáldemokrata párt békéscsabai helyi végrehajtó bizottsága 1922. évi március hó 8.-Í ülésén elhatározta és ilyképp utasította a szakcsoportokat (helyi csoportokat), hogy a tudományos előadások kiadásait miként fedezzék. 3. Ugyané párt említett végrehajtó bizottsága 1922. évi március hó 29^én tartott ülésén a közelgő nemzetgyűlési választásokról tárgyalván, hosszabb vitát folytatott a választási költségek fedezését célzó választási bélyegek kérdésében. Végül konkrét indítvány folytán (Balog bizottsági tag) elhatározta, hogy a szociáldemokrata párt által kibocsátott választási bélyegek ügyét a szakszervezetekre (helyi csoportokra) bízza. 4. Az említett végrehajtó bizottság 1922. évi július hó 19-én tartott ülésén utasította a párttitkárt, hogy oktassa ki a helyi csoportok elnökeit a munkásmozgalom fontosságára. 5. Ugyanez a bizottság 1922. évi augusztus hó 16-án utasította a helyi csoportokat (szakcsoportokat), hogy tagjaikkal ismertessék a munkásság helyzetét. 6. Ugyanaz 1923. évi október hó 4-én tartott ülésén utasította a végrehajtó bizottsági tagokat, hogy a szakszervezeteknél (helyi csoportoknál) járjanak el a párttitkár, illetve a szakszervezeti titkárság ügyében és ott rendezzék az anyagi hozzájárulás, vagyis a párttitkári illetmény kérdését... 7. A szociáldemokrata párt annyira fontosnak látja a szakszervezeti titkárságot, hogy - habár ez kizárólag a szakcsoportok ügye - mégis nagy összeggel járul hozzá annak költségeihez. 8. A szociáldemokrata párt békéscsabai helyi végrehajtó bizottsága 1924. évi február hó 17-én tartott ülésén elhatározta, hogy a párttitkárság feltétlen szükségességét a szakszervezetekben (helyi csoportokban) állandóan ébren tartja. Minthogy ezek alapján beigazoltnak látom, hogy: 1. A Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének békéscsabai helyi csoportja, 2. A Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetségének békéscsabai helyi csoportja.