Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

kás nyert kiképzést. A tanfolyamon készült tárgyakkal a Miskolcon múlt év ápriii& havában megtartott Országos Háziipari Kiállításon részt vett az otthon, ahol azokért díszoklevelet és bronzérmet nyert. Békéscsabán, 1913. évi január hó 17-én. Kiss László főszolgabíró Négyoldalas,gépelt tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 61/1913. MMI. A jelentés által közölt napszámbérek, valamint a részesmunkák díjazása jobb, mint a századfordulón volt. Ez részben az 1897-1906-os aratósztrájkok eredménye volt, részben pedig a mezőgazdaságban a háborús előkészületek által előidézett fellendülés eredményezte. (Az adatok értékeléséhez 1.: Szabó Ferenc: Dél-tiszántúli munkásszerződések (1889-1944.) Budapest. 1966. Néprajzi Közlemények XI. 3-4.) A földmunkások helyzetének átmeneti javulása is hozzájárult ahhoz, hogy a I. világháborút megelőző években az agrárszocialista mozgalom felbomlott. 38. 1.923. március 4. Főszolgabírói jelentés a csabai munkásság felkészüléséről az 1913. márciusi általános politikai sztrájkra Méltóságos Főispán Ür! A készülő tömegsztrájk járásom területén a szervezett ipari munkásságra szorítkozva a budapestivel egyidejűleg fog fellépni. A sztrájk, amelyben a békéscsabai munkásságnak mintegy 150-200 tagja fog résztvenni, előreláthatóan simán fog lefolyni. Magukban a sztrájkólókban is az elkedvetlenedés jelei mutatkoznak, mivel igen rossz megélhetési viszonyok közt vannak. Sztrájk esetére a sztrájktanyát is bejelentették, amit azzal vettem tudomásul, hogy ha a sztrájktanyából kiindulólag bárminemű rendzavarás, avagy személy és vagyonbiztonság veszélyeztetésére irányuló törekvés indulna ki, azt karhatalommal agonal fel fogom oszlatni. A sztrájk tartama alatt Méltóságod 19. res. számú rendeletével közölt 302-es számú belügyminiszteri rendelet értelmében semminemű tüntető felvonulást, avagy népgyűlést nem engedélyezek. Minthogy nem bérharcról van szó, a sztrájkolok és munkaadók közt szokásos békéltetési eljárást természetesen mellőzöm. Békéscsaba, 1913. március 4-én. Kiss László főszolgabíró Egyoldalas, trcdtti, kézzel, tintával irt tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 41/191). biz.