Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
azonban véleményem szerint hamisak, igen jó lenne ezt a könyvet a budapesti kir. ügyészség figyelmébe ajánlani. Végül beszélt Jancsó Károly, volt Bihar vármegyei aljegyző, jelenleg szocialista 6zónck, s a népgyűlésen mint az Altalános Választójogi Liga kiküldöttje szerepelt. Nem ismervén szónoki modorát, bár utólag jelentették be, a bejelentést tudomásul vettem, azonban már a beszéde elején észrevettem, hogy túllépi a megengedett határt, de hogy annál több sikerrel léphessek fel, vártam míg fokozottabb mérvben siklott a demagógia terére, s ekkor közbeléptem. Beszélt a papi javak igazságtalan voltáról, az egyenlőtlen megadóztatásról, s ezzel kapcsolatban a parlament összetételét bírálta, s ekkor áttért a parlamenti rendszerre: 6 azt a következtetést vonta le, hogy a mai osztályuralom mellett a közigazgatás úr és paraszt közt különbséget tesz, s a főszolgabíró szobájába a paraszt még be sem lépett, már kihallatszik az ordítás: mars ki büdös paraszt. Erre beszédét félbeszakí-. tottam, azzal, hogy izgató szavaiért rendre utasítom, s ha tovább is így folytatja, megvonom tőle a szót, s a népgyűlést feloszlatom. Beszéde folytatásakép Grünwald Bélára hivatkozott, hogy ő nem mondott mást, csak azt, amit Grünwald Béla is mond a magyar közigazgatásról szóló tanulmányában. Ezután beszédét röviden befejezve beszéde legvégére hagyván, hogy Nagy Antal országgyűlési képviselő egy indítvány benyújtásával és Beöthy Pál alelnök elnöklésével parlamenti csíny készül, s hogy ők ezzel szemben majd megteszik a magukét. A népgyűlés ezután egyhangúlag, (mert ellenmondás nem történt) a következő határozati javaslatot fogadta el: „Békéscsaba népe az 1912. évi április hó 14-én tartott népgyűlésen állást foglalt az általános titkos és egyenlő választói jog mellett, s kívánja, hogy úgy ennek mielőbbi megvalósítása érdekében, valamint a véderő javaslat ellen a küzdelem minden esz> közzel tovább is erélyesen folytattassék.'' Megemlítem még, hogy a népgyűlést hozzám dr. Reil Lajos főgimnáziumi tanár és dr. Urszinyi János, a helyi inteligencia egyik jelentékeny tagja jelentették be, tehát abban a hiszemben voltam, hogy sokkal magasabb nívón álló lesz a gyűlés, mint ahogy tényleg volt. Utólagos rekrimináció képpen kaszinókban és kávéházakban beszélik, hogy sokkal erélyesebbnek kellett volna lennem, azonban magamra nézve megállapítottam, hogy ha mindjárt a gyűlés elején, amint észrevettem, hogy Dr. Varságh Zoltán a függetlenségi párt szónoka demagóg szellemben beszél, közbeléptem volna, le kellett volna hogy vonjam a konzekvenciát ; s fel kellett volna oszlatnom a gyűlést, ami azt hiszem nem ment volna simán. Különben is a szónokok mind általánosságban beszéltek, s így sikerrel, s joggal csak akkor avatkozhattam be, mikor Jancsó Károly az általánosság teréről lelépett. Ezeket jelentem be, mint a népgyűlésre vonatkozó, s magatartásomat is igazoló körülményeket. Békéscsabán, 1912. április 15-én. Méltóságos Uram igaz tisztelője Kiss László h. főszolgabíró Négyoldalas, eredeti, kézzel, tintával irt tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 129/1911. MML A magyar uralkodó osztályt tömörítő Nemzeti Munkapárt reakciós politikájával szemben 1911-12-ben bontakozott ki a baloldali erők (Justh-párt, polgári radikálisok, szociáldemokraták) összefogásán alapuló széleskörű ellenállás. A harc főleg a sokszor megígért választójogi reform
