Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

. .. Meg vagyok róla győződve, hogy ha Achim kiadatnék, nyomban szelídebb lenne idelent emberei között és keresné ismét a jóakaratot, mint ahogy tette ezt hasonló esetben máskor is... ... A tényeket és a helyzetet a valósághoz híven és részletesen feltárva a követendő eljárást és a következményeket legjobb meggyőződésem szerint a fentiekben vázolva kérem Nagyméltóságodat, hogy amennyiben ezt helyesnek tartja, méltóztassék Áchim L. Andrásnak a büntető eljárás céljából való kiadását (legalább a politikai jog és hivatalvesztéssel nem járó bűncselekményekért) előmozdítani, bűnügyeinek soronkívüli letárgyalását biztosítani, s azon esetben, ha Áchim tényleg interpellálna és a vármegyét, a vezetést vagy a tisztikart alaptalan ráfogásokkal illetné, kegyeskedjék azokat ilyen alaptalan inszinuációkkal szemben nagybecsű védelmében részesíteni. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. Gyulán, 1911. évi január hó 8-án. főispáni szék üresen: alispán. 9 oldalas, géppel írt, kézzel, tintával javított fogalmazvány. BML Békés vármegye főispánja iratai 1/1911. ein. Áchim politikai tevékenységének egyik fő területe a helyi (községi és megyei) politikai küzdelembe való bekapcsolódás. A mezőgazdasági munkások és szegény parasztok gazdasági érdekeinek védelme mellett híveinek érdeklődését és folyamatos aktivitását azzal tudta fenntartani, hogy a számukra is kézzelfogható, közvetlenül tapasztalt helyi visszásságok, visszaélések és hatalmaskodások ellen emelte fel szavát. A korszakkal foglalkozó történészek egy része ugyan szemére veti, hogy túlságosan is belebonyolódott a kisszerű, személyeskedésektől sem mentes helyi vitákba, ugyanakkor azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a politikailag jórészt tájékozatlan és iskolázatlan tömeg csak ezekben a helyi küzdelmekben szerezhette meg a politikai jártasságot. S hogy valóban megszerezte, azt a Tanácsköztársaság helyi története is bizonyítja. A helyi politikai küzdelmekben Áchim legfőbb ellenfele Szeberényi L. Zsigmond, az európai műveltségű evangélikus lelkész volt, aki maga is reálisan felismerte a 67-es Magyarország több problémáját, azok megoldását azonban az adott társadalom keretein belül, reformok útján képzelte el, s minden eszközzel küzdött azért, hogy a szerinte „veszélyes utat járó" Achimot] politikailag és erkölcsileg lehetetlenné tegye. A helyi közigazgatás kisszerű vezetői (Korossy László főjegyző stb.), akik pozíciójukat féltve évekig akadályozták a csaknem 40 000 lakosú község várossá alakulását, az államhatalom érdekeinek érvényesítésén túl azért gyűlölték Achimot, mert az nem egyszer leleplezte visszaéléseiket, megvesztegethetőségüket, korruptságukat. A dokumentumban vázolt események már Áchim halálának közvetlen előzményeit képezik. 22. 1911. május 15. A Békés megyei főispán jelentése a belügyi államtitkárhoz Áchim L. András haláláról Méltóságos Államtitkár Ur! Jelentem, hogy Áchim L. Andrást, országgyűlési képviselőt folyó hó 14-én reggel dr. Zsilinszky Endre csabai lakos két felnőtt fia Endre és Gábor, lakásán lelőtték. Achim L. Andrásra 4 lövést tettek, ezek közül kettő a lábán érte, egy a fejét horzsolta,