Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
múlt héten mintegy 70 napszámost fogadott. A napszámot szombaton kifizette 5 napra azért, mert a szombati napon az esős idő miatt mezei munka nem volt végezhető. Kiszely György állítása szerint a zavargás onnan eredt, hogy a munkások a szombati napszámot is követelték. Egyesek azonban azt állítják, hogy nevezett vállalkozó 70 krajcár napszámjokból naponta 10 krajcárt jogtalanul levont. Vájjon Kiszely György, vagy az utóbbiak állítása felel-e meg a valóságnak, azt a Kiszely ellen megindítandó kihágási eljárás során fogom megállapítani. A zavargás később oda fejlődött, hogy a mintegy 800-1000 főből álló tömeg közül egynéhányan Kiszelyt megtámadták, s a földre teperték. A községi rendőrök azonban nevezettet a helyzetéből megszabadították. A csirkepiacon fekvő vendéglő tulajdonosa, Berger Sámuel, a rendőrségre Kiszely felszabadítása céljából azt kiáltotta, hogy húzzanak kardot a rendőrök. A tömeg erre Berger ellen fordult, a vendéglőjébe hatolt, s őt fenyegette, s megverni akarta; különösen pedig akkor amikor Berger revolvert rántott. A fenyegetésre Berger hálószobájába ment, az ajtót magára becsukta, egy kisebb ablak keresztfáját kiütötte, s előbb feleségét, majd gyermekét dugta ki, s végül önmaga mászott ki az ablakon, de már ekkor az ajtót a tömeg betörte. E percben érkeztem meg. A már jelen volt csendőrséget a rend helyreállítására utasítottam, s egyenlőre a Berger féle helyiségben foglaltam állást. A tömeg azonban az aránytalanul csekély fegyveres erőnek nem engedett, mire katonai karhatalom igénybe vétele iránt intézkedtem. A Berger féle kávéházi helyiség és nevezett magánlakása odaérkezésem alkalmával már megszállatott a tömeg által, s egy-két bútordarab össze volt törve. A helyiséget kiüríttettem a csendőrséggel, a tömeget szétoszlásra felszólítottam, s a korcsmát, s annak ajtaját lezárattam. Mintegy másfél óra után odaérkezett egy század gyalogos katonaság. Ennek segítségével 10 óra tájban a tömeget szátoszlattam. A tömeg egy része innen a községháza előtti térre vonult, s az ott felállított katonasággal szemben foglalt állást, s néhányan a kihirdetést követelték; a nagyobb rész azonban eltávozott. A tömeg később féltizenkét órakor szétoszlott, s déli 12 órakor a nyugalom helyre állott. A további zavargások megakadályozása végett a következő intézkedéseket tettem: A délután 3 órára hirdetett szocialista népgyűlést betiltottam, utasítván a vezetőséget, hogy a gyűlés beszüntetése iránt intézkedjenek. Ellenkező esetben az esetleges zavargásokért őket tettem felelőssé. Délután 2 órára arra való tekintettel, hogy a hirdetett gyűlés megtartása céljából nagy tömeg fog összeverődni, egy század katonaság kirendelését kértem, s a kirendelt katonaságot a községháza udvarán elhelyeztem, ott tartván őket egészen este 6 óráig. Már a zavargás alkalmával néhány izgatót, s olyant, ki a hatóságtól a „zsidó", s elfogott izgató társai kiadását követelte, - elfogattam. A délután folyamán és éjfélig a tetteseket nyomoztam. Ezen intézkedéseim eredménye az, hogy eltekintve a mozgalom napján összeverődött apróbb csoportosulásoktól - a nyugalom teljesen helyreállott. A tetteseket 30 egyén személyében elfogattam, letartóztattam, s a gyulai kir. ügyészséghez egytől-egyig beszállítottam, kérvén, hogy hatóság elleni erőszak bűntette miatt az eljárás ellenök megindíttassék. Az elfogott egyének egynémelyike ellen - akiket éppen felismertek Berger Sámuel és Kiszely György is feljelentést tettek. Az összes iratok ezidő szerint a gyulai kir. ügyészségnél vannak. A rendőrhatósági előzetes nyomozást a mai napon már beszüntettem. Rátérek ezúttal a mozgalom okaira. Tagadhatatlan, hogy a Kiszely-féle állítólagos manipuláció a nép kedélyének felizgatására a legközvetlenebb okot szolgáltatta.
