Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

a munkásság hangulatát, megakadályozta összejöveteleiket és a községben megjelenő idegen munkásokat, akiket szervezkedéssel gyanúsított, azonnal kiutasította a járás területéről. (G. Vass István i. m. 11.) Békés megye alispánja körrendelettel intézkedett a mezei munkások esetleges munkamegta­gadásának megakadályozásáról és ennek megtorlásáról. (BML Békéscsaba község ir. 3740/1891.) a csabai képviselőtestület pedig, ugyancsak az alispán rendeletére (BML Békésvármegye alis­pánja iratai 299/1891. ein.) az 1891. szeptember 7-én tartott közgyűlésen hozott 271. számú ha­tározatával a rendőrök létszámát 16-ról 21-re emelte fel azzal, hogy a jövőben csak katona­viselt egyének, lehetőleg volt csendőrök alkalmazandók rendőrnek. 8. 2895. május 7. Sztraka György főszolgabíró jelentése az alispánhoz a mezei munkások létszámá­ról, az aratási szerződésekről és az aratóbérekről Békés vármegye Békéscsabai járás A község neve: Békéscsaba A mezei munkások összes száma: 1800 Ezek közül községében, vagy a szomszédos határban most munkát kap hány mun­kás: 368 Vidéken dolgozik most hány munkás: 106 Munka nélkül van tehát hány munkás: 1326 A munkások közül aratási munkát községében vagy szomszédos határban kaphat hány munkás: 1350 Aratási munkára vidéken volna tehát elhelyezendő hány munkás: 450 Munkabér. A mostani napszám mennyi: 50 krajcár A szokásos aratási bérfeltételek: Aratási napszám 1 ft. 20 kr. és 2 ft. 50 kr. közt váltakozik. , Urasági részfeltételek: búza 14, árpa 13-ából és teljes élelmezés egész aratási, hordási idő alatt. Sommás aratók bére: 6 köböl búza, 3 köböl árpa és 6 ft. pénz. Az aratási bér pontosan nem állapítható meg, mert az a termés minőségétől függő. Az aratási szerződések pénzért holdanként 1100 négyszögöl 2 ft. 50 kr. - 3 ft. bér mellett köttetnek élelmezés nélkül, hordást az aratók nem teljesítenek. Kelt, Békéscsabán május 7. 1893. Sztraka főszolgabíró t oldalas, kézzel írt, eredeti tiszlázat. BML Békés vármegye alispánja iratai I5î/i89î- ein. Az 1891. évi viharsarki agrárszocialista megmozdulásokat véres terrorral letörték a ható­ságok, de az események aggodalommal töltötték el őket és éberségre intették. - A belügymi­niszter évről-évre jelentést kér a mezőgazdasági munkák helyzetéről, az aratási munkák zavar­talan biztosítása érdekében felméreti a munkásszükségletet s utasítja az alárendelt hatóságokat, hogy „a lakosság ezen osztályának viszonyairól bizalmas úton szerezzenek meggyőződést s a ta­pasztalatokról, a lakosság kedvezőtlen helyzetének megjavítására alkalmas módozatok közlése mellett, tegyenek jelentést", (BML Békéscsaba község iratai 8617/1894.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom