Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Dokumentumok - I. 1890—1918

alispáni helyettes úr ekkor a városháza erkélyérc lépett s háromszor egymásután, rövid időközökben felhívást intézett a néphez, hogy oszoljon szét. Amidőn a harmadszori fel­hívásra sem mozdult meg helyéből, kezével intett a katonai Parancsnokság felé, hogy a katonaság nyomuljon előre. A katonaság parancsszóra szurony szegezve a tömeg felé nyomult és csak midőn ez, közvetlen közelébe került, - kezdett megmozdulni, - el­hagyva helyét, a templomok felé vette irányát. A 'katonaság addig űzte, míg az egész tömeget szét nem zavarta s a piacot meg nem tisztította. A folytonos katonai készlet­ben tartás s erős őrjáratok alkalmazása, minden további gyülekezést eddig •megaka­dályoztatott. A lefolyt lázongásban, - különösen a szombati napon, a nép véresre verte a fő­szolgabírót, ki otthon betegen ápoltatik, Szpisják János főrendőrbiztost. Bohus rendőrt, Kovács R. György fiatal gazdát, egy katona pedig lágyékba késszúrást kapott. A kato­naság pedig szuronnyal megsértette Pongrácz Andrást, ki erősebb és Maján Jánost, ki gyengébb szúrást kapott. Mindketten a fellázadt munkások társai, az utóbbi pénztáro­suk, s mindketten a községi kórházban ápoltatnak. Az eddig tartott vizsgálatból az derül ki, hogy a munkás egylet, mely alakulni akar, oly tudatlan emberekből áll, kik az ország középpontjából eredt ezen munkás mozgalom irányát helyesen felfogni, az egyletet pedig, minden okos ember nélkül kor­mányozni nem képesek. Törekvésük lenne kebelükben oly kötelmű szabályokat alkotni, melyek a munka bérét, a munka idejét megállapítanák és azon felfogásban vannak, hogy ha ők - a megerősítendő alapszabályok alapján törvényesen megalakulnak, magok kebelében azt tehetik, amit magok érdekében jónak tartanak s határozataikat akadály nélkül végrehajthatják. Azért is sürgetik az alapszabályok megerősítését, képzelve, ­hogy így a nemsokára bekövetkező aratás idejére, egy erős szervezetű egyletbe állva, érdekeiket megóvják. A jelentés azzal terjesztetik elő, hogy ha a képviselő testület, szemben a munkás­mozgalommal a gazda közönség érdekében valamit tenni szükségesnek találna, vagy ha a megingatott nyugalom biztos helyreállítására különös intézkedések szüksége fo­rogna fenn, használja lel az időt és az alkalmat s tegye meg maga részéről a célra ve­zető szükséges intézkedéseket. A jelentés sajnos tudomásul vétetik s a közgyűlés annak tudatában, hogy a vármegyei hatóság, ezen nemcsak Csabát, hanem az egész vi­déket érdeklő ügyben, saját hatása körében minden lehetőt megtesz, hogy a megingatott közbéke és a nyugalom helyreállíttassék és hogy a munkások és a gazdák érdeke egyensúlyba helyeztessék, - különös intézkedésnek szükségét fennforogni nem látja. Sztraka főszolgabíró urat, - terhes és lelkiismeretes hivatalos műkö­désében ért erőszakos megtámadtatása altalános megháborodást keltett. Es amidőn e felett a képviselő gyűlés mély sajnálatát fejezi ki, egyúttal a legőszintébb részvéte nyilvánítását első feladatának ismeri, mellyel a buzgó tisztviselő méltatlanul szenvedett sérelmeit részben enyhíteni óhajtja. - Elöljárók megbízatnak, hogy a gyűlés ezen érzelmeit a főszolgabíró úr előtt tolmácsolják. A jegyzőkönyv a hitelesítő bizottság előtt a mai napon felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetett. B.Csabán, 1891. május 7-én. Olvashatatlan aláírás Kocziszky Mihály Olvashatatlan aláírás hitelesítő elnök, bíró hitelesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom