Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Névmutató

Marosán György — élelmiszeripari munkás, • vezető baloldali szociáldemokrata politikus — 145 Márton Tud it — textil munkás — 86 Máté Mátyás — asztalosmester — 148 Marx, Kari — 35 Mayer Jenő — újságíró, a Szocializmus című békéscsabai agrárszocialista lap főszerkesz­tője — 25 Mázán Mátyás — asztalos, eszperantista, 1944 bf*n az MKP helyi vezetőségének tagja — 152 Mázán Pál — 76 Medovarszky Mátyás —• Békéscsaba helyettes polgármestere a második világháború ide­jén — 101 Melis Mariska — 76 Mesziár Tános — 76 Mezőfi Vilmos — újságíró, politikus, a Ma­gyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt megalapítója — 24, 25, 26, 45 Mészáros György — építőmunkás — 97 Mészáros Mária — textilmunkás — 86 Mitykó János — kőműves, eszperantista — 94 Mitykó Tudit — textilmunkás — 86 Mitykó Pál — 76 Mokrán András — munkás — 111 Molnár György — 76 Molnár Tudit — 109 Molnár Mária — 70 Molnár Pálné — 71, 73 151 Moravszky György — 76 Nagy Dezső — 29 Nagy Gyula — 12 Návay Lajos — földbirtokos — 34 Nedeczky Zoltán — üzemvezető — 118 Neumann István — textilmunkás — 115 Neumann Miksa — kereskedő — 148 Nigrinyt János — újságíró, Î 904 ben az Igaz Eszme c. lap felelős szerkesztője, a békés­csabai Népegylet egyik vezetője — 25, 68. 69 Nóvák György — 94 Nyilas András — cipészmester, az első világ­háború előtt kapcsolódott be a helyi moz­galomba, 1918-ban az SZDP helyt párt­szervezetének titkára, 1919-ben a Munkás Tanács és a direktórium tagja, 1944-ben részt vett az MKP és az Ideiglenes Vezető­tanács megszervezésében — 69, 70, 76, 81, 152, 153, 154 Orvos Andrásné — munkás — 111 Orvos Mihály — földműves — 148 Orvos Pál — nyomdász, az 1910-es évek ele­jén kapcsolódott be a helyi szakszervezeti és szociáldemokrata mozgalomba, 1919-ben a Munkás Tanács tagja és a direktórium mellett működő lakáshivatal vezetője — 52, 70, 72, 76 Pain Károly — újkígyósi jegyző — 27 Pajdusák Ilona — textilmunkás — 86 Papp Gábor — 76 Paröczat János — építőmunkás, munkásmoz­galmi tevékenysége az 1910-es évek elején kezdődött, az első világháború idején hadi­fogságba esett a keleti fronton, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a szaratovt fogolytáborban érte, ahol részt vett a hadi­foglyok szervezkedésében és harcaiban, 1918 telén hazatért. 1919 első hónapjaiban részt vett a helyi KMP szervezet tevékenységé­ben, 1919-ben a direktórium elnöke lett. Az 1920-as években Budapestre költözött. — 71, 72, 73, 76, 77 Paróczai Sándor — szintén orosz hadifogság­ból tért haza 1918 telén, 1919-ben a Mun­kás Tanács tagja volt, a két világháború között az építőmunkás szakszervezetben te­vékenykedett. — 76 Pataj György — 69, 76 Pataj János — 76 Pataky László — 76 Paulik György — péksegéd, 1932—33-ban kommunista szervezkedésben vett részt -— 148 Paulik Tános — éoítőmunkás — 97 Pelle Ferenc — 150 Pcrhes Béla — rendőrségi fogalmazó — 89, 90, 94 Pepó András — építőmunkás, az első világ­háború ideién hadifogságba esett a keleti fronton, 1917-től részt vett a hadifoglyok szervezkedésében, majd az ellenforradalmi csapatok elleni harcokban. 1922-ben tért haza. Itthon a sok zaklatás ellenére is foly­tatta baloldali tevékenységét. — 98 Petrovszki Pál — szabósegéd, a század elején Párizsban ismerkedett meg Lenin eszméivel, 1918. december 1-én tért haza Békéscsa­bára. Az SZDP baloldalának, majd a KMP helyi szervezetének megszervezésében vett részt, a Tanácsköztársaság idején a direk­tórium mellett működő termelési és szoci­alizálást bizottságot vezette.— 71. 75, 73, 76 Piti Péterné — textilmunkás — 130 Plástyik Zsófia — textilmunkás — 86 Pluhár György — földmunkás, 1891-ben a munkáskör elnöke; nagy szerepe volt abban, hogy a hatósági terror ellenére az engedély­nélküli kör jelentős tömegbefolyásra tett szert, működését az 1891-es május 2-i ese­mények után is folytatta, és hogy a he'yi mozgalom megtalálta a kapcsolatot a kör­nyékbeli mozgalmi központokkal és Buda­pesten a Szociáldemokrata Párttal. Tevé­kenysége a század első évtizedeiben is foly­tatódott. — 12, 16, 69 Pluhár Mihály — építőmunkás, az 1937-es kommunista szervezkedés résztvevője — 134, 136 Pollák Arnold — vendéglős, a Népegylet egyik megalapítója; ebben, valamint a Pa­rasztpártban vezető szerepet töltött be — 68, 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom