Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)
Dokumentumok - I. 1890—1918
A közölt, részben versesformájú - megfogalmazásában kissé talán zavaros - röpirat, melyet megállapíthatóan munkától elnehezült kéz írt, jól tükrözi az elégedetlen „mezei munkásnép" egyre határozottabban megfogalmazott gazdasági követeléseit és a mozgalomban résztvevők többségének vallásos és szocialisztikus elemektől áthatott gondolkodásmódját. A kívánt bértételekhez összehasonlítási alapot szolgáltatnak az előző dokumentumban közölt adatok a gazdasági cselédek és az aratómunkások keresetéről, amelyek a létfenntartásra is alig voltak elegendők. Ettől a nyomorúságos élettől való szabadulás vágya volt a magva és indítéka az elemi erővel kirobbant szegényparaszti megmozdulásoknak, az alföldi agrárszocialista mozgalomnak. - A békéscsabai mozgalom gazdasági és társadalmi hátterének kérdéséhez 'ásd: Szabó Ferenc „Békéscsaba mezőgazdasága az örökváltságtól az első világháborúig" c tanulmányát. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. : Kristó Gyula és Székely Lajos, Békéscsaba, 1970. 123—168. 3. 1891. március 2. Konyecsnyi János békéscsabai munkás kéziratos kis „kátéja" a munkások szervezkedésének szükségességéről és céljáról MI AZ A MUNKÁSKOR írta ezt rövideden Konyecsnyi János B.csabán 1891. március 2. Mi az a munkáskör? A munkáskör egy oly helyiség, ahol a munkás emberek Öszszejönnek. Mi a célja az ilyen összejövetelnek? Az ily összejövetelnek az a célja, hogy benne a munkás emberek tanuljanak, fejlődjenek és hogy a saját jogaikat a nép közt megősmerjék. Miért tanulhatnak a munkásemberek és miben fejlődhetnek együttesen? A munkásemberek sok hasznos dolgokat tanulhatnak és egyik a másikát hasznos tanulmányokban oktathatjálk. Milyenek a hasznos tanulmányok a munkás emberekre? A munkás emberekre hasznos tanulmányok és előnyök azok, melyek által élvezetüket és becsületöket megszerezhetik. a becsület azért szerezhetők meg az ily összetartásból, mert a munkás emberek egy És az ilyen alapok az ily összejövetel és összetartásból megszerezhetők? Élvezet, gondolkozólag saját munkájúkért olyan díjat követelnek, hogy saját családjokat élelmezhessék és hogy illő módon fölnevelni bírhassák. Hogy tartható fönn azon egy gondolat? Azon egy gondolat úgy tartható fönn együttesen, hogy ha emberek úgy fognak gondolkozni együttesen, egyik munkás úgy mint a másik, egyik a másikat segíteni fogja. Hogy segíthetik a munkások egyik a másikát? Egyik a másikát a munkások segíteni ágy fogják, hogy egyik a másika elői a munkát el nem fogják. És mi az a jog, melyet a munkásoknak is meg kell ösmerni? Az a jog, ami az úgyí.zóló alkotmányunk alatt, minden ember egyforma, akár gazdag, akár szegény, ha tanult, vagy tudatlan, hogyha becsületesen és igazán viselkedik. Miben számíthatja magát a szegény ember egyformán a gazdaggal? A szegény ember a gazdaggal azért számítandó egyformán, mert ő is csak úgy az Isten képére teremtetett, és hogyha becsületesen és igazán viselkedik, úgy egyforma a gazdaggal és hogyha az ő munkáját kívánja, úgy éppen úgy kívánhatja ő is a fizetést az ő munká-
