Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

V. 1939—1944.

hog}' szabadon hagyása esetén eddigi magatartását és életmódját tovább folytatná, ezért a közrend, közbiztonság és egyéb állami érdek szempontjából a belső front tar tására káros és aggályos személynek rendőrhatósági védő őrizet alá helyezését (internálását) kellett megelőző óvóintézkedésként elrendelnem. Az 1929. évi III. t. c. 56. § 1. bekezdés b) pontját azért alkalmaztam, illetőleg a fellebbezés birtokon kí\ üli voltát azért mondottam ki, mivel fontos közérdek, hogy nevezett rendbontó cselekményeivel és eddigi veszélyes maga tar iásával a mai rendkívül viszonyok között azonnal hagvjon fel. A kapitányság vezetője: G aj dán m. kir. rendőrtanácsos Kétoldalas, írógéppel sokszorosított íírlap kitöltött eredeti példánya. Munkácsy Mihály Múzeum (BékéiCM&a helytörténeti gyűjteménye. Az országnak 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállása után széleskörű tisztogatási akció indult Budapesten és vidéken egyaránt. A magyar hatóságok a Gestapoval kar öltve, nemcsak a kommunista-gyanús egyéneket internálták, hanem valamennyi számbajöhető németellenes erő vezetőit és ismertebb képviselőit (szociáldemokratákat, kisgazdákat, angolszász-barátokat stb.). 1944. április 3-án a rendőrség védcőrizetbe vette, majd a budapesti rendőrfőkapitánysá^ útján Ricsére és Nagykanizsára internálta Békéscsabán is azokat, akiknek magatartását a rendszerre veszélyesnek minősítették. így kerültek internálásra a szociáldemokrata helyi szervezet végrehajtó bizottságának baloldali felfogásukról ismert tagjai, valamint a kommunista perben már korábban szereplő, vagy kommunista-gyanús személyek, névszerint: Ábrahám Mátyás, Belanka Pál, Blahut János, Baukó Mihály, Darida János, Gálik András, Gyebrovszki János, Gyuska János, Kiss György, Kolarovszki János, Máté Mátyás, Neumann Miksa, Orvos Mihály, -Paulik György, Sasala András, Szpisják Pál, Szobek András, Vadas István, Winterstein Dezső, Zsiroj György, Lakos György. • Az internálótáborból legtöbbjük útja a büntetőszázadba vezetett s csak hosszas szenvedés és viszontagságok után kerültek vissza Békéscsabára, hogy a felszabadulás adta lehetőségekkel élve tovább dolgozzanak azért az eszméért, amelynek évtizedeken át harcosai voltak. (Bővebben lásd: Tibori Tános: A felszabadult Békéscsaba másfélévtizedes története 1944—1930. Békéscsaba. 1961.) 102. 1944. április 15. Hirdetmény a csendőrség rendkívüli fegyverhasználati jogának kiterjesztéséről Hirdetmény A m. kir. Minisztérium a m. kir. csendőrségnek fegyverhasználati jogát folyó év április hó 10-el kezdődő hatállyal Békéscsaba város bel- és külterületére nézve is elrendelte. E szerint a szolgálatban álló csendőr fegyverét mindenki ellen használni kölelcs, aki magát gyanússá teszi és a felhívására kiegészítő válasz nélkül elszalad. Ezek folytán figyelmeztetem a lakosságot, hogy a vele szemben fellépő csendőr első felszólításra mindenki saját érdekében azonnal álljon meg, mert ellenkező esetben.