Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

V. 1939—1944.

Gépelt 3 oldalai tisztázat részletei. PIA BM. VII. res 1939-7-5711. dossié. A. XVII. 1/1939/37. 10-21 old. A főispán jelentésében elégedetten állapítja meg, hogy a munkássággal kapcsolatban semmi különös probléma nincsen. Ez a csend azonban csak látszólagos, vihar előtti csend, amely az ismétlődő katonai behívások, a gyülekezési és szervezkedési tilalom, a statáriáiis rendszabályok eredménye. A baloldali érzelmű párt- és szakszervezeti tagok azonban továbbra is tartották egymással a kapcsolatot és illegális módszerekkel végezték agitációs és szervező munkájukat. 96. 1939. augusztus 12. A Soroksári Textilipari RT. bejelenti a polgármesternek, bogy békéscsabai üzemében sztrájkolnak a munkások Tisztelettel bejelentjük, hogy az üzemünkben foglalkoztatott munkásság a munkát tegnap f. hó 11-én délután, illetve ma f. hó 12-én reggel abbahagyta, illetőleg nem vette fel, hanem sztrájkba lépett. A sztrájk oka az, hogy a munkabér elszámolásnak a Budapesti Közlöny július 16.-Í 159. számában 35178/1939. - XIII. iparügyi minisztériumi szám alatt megjelent rendelet szerinti szabályozásával a munkásság nincs megelégedve, hanem a nálunk érvényben levő szövő-accordbérek 20%-os felemelését követeli, s amely követelés teljesítését a vállalat igazgatósága, versenyképességének épségbentartása érdekében, megtagadott. Bejelentésünk szíves tudomásulvételét kérve, vagyunk Békéscsaba, 1939. augusztus 12. Soroksári Textilipar Részvénytársaság Veress i oldalas, géppel írt tisztázat. BML Békéscsaba város polgármestere iratai 6585/1939. A Soroksári Textilipari RT. üzeme egyike volt a 4 nagy békéscsabai textilipari gyárnak. „Merkur" Szövődé néven 1921-ben alakult, munkáslétszáma 180—200 között mozgott. 1932 novemberében már sikeres bérsztrájkot folytattak a gyár nődolgozói. Ez év végén a Soroksári Textilipari RT. szerezte meg a vállalat részvénytöbbségét s ettől kezdve „Sortex" békéscsabai üzeme nevet vette fel. A munkásság mostani sztrájkbalépésével az akkord-bérek átlag 20%-os felemelését követelte, szemben a miniszteri rendeletben közölt minimális órabérrendszer bérmegállapításával. A közel két hétig tartó egyeztető tárgyaláson Soltész Andrásné, Hugyecz Mihályné, Pribojszki Mária és Kucsera Mihály képviselték a gyár munkásságát. Kitartásuk sikerrel járt, mert a gyár vezetősége elfogadta követeléseiket és kötelezte magát arra, hogy a munkabeszüntetés miatt senkit el nem bocsát, ha a megállapodásban foglalt időpontban, 1939. augusztus 29-én reggel munkára jelentkezik. (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 6585/1939. alapszám, 6585-1/1939. ikt. számú jegyzőkönyv-másolat.)