Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

í oldalas, géppel íct tisztázat. BML Békéscsaba város polgármestere iratai 3303/1936. alapszám, j}Oj—1/1936. ikt sz. A Rokka-gyári dolgozóknak ebben az évben ez már a második munkabeszüntetése volt. Először július 16-án lépett sztrájkba a gyár 300 nő és 15 férfi dolgozója és csak a munkásság egy kis töredéke, kb. 25 fő folytatta a munkát. A sztrájk a május hóban bevezetett akkord bérrendszer miatt tört ki, amelyben a női munkások napi 10-12 órai munkaidő mellett 8-10 filléres órabérrel 70 fillértől 1 pengő 20 fillérig kerestek. A munkások az órabér bevezetését kérték, amit a gyár vezetősége megtagadott, mire a munkások leálltak. Erre a gyár vezetősége tárgyalást kezdett, 20%-os bérjavítást ígért és bevezette az órabér rendszert, mire a munkások a következő napon, július 17-én reggel felvették a munkát. (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 5305/1936. szám alatt iktatott rendőrségi jelentés.) Az itt ismertetett dokumentum a bérharc újabb kitöréséről ad hírt, mert a gyár vezetősége a béreket újból leszállította, s jellemző, hogy nemcsak béremelést, hanem emberségesebb bánásmódot is követelnek a munkások. A sztrájkkal egyidőben még másik 6 békéscsabai üzemben is sztrájkoltak a munkások és összesen 824 munkás folytatott bérharcot. Rövid, de sikeres sztrájkot rendezett a „Merkur" szövőgyár munkássága ís. Augusztus 24-én beszüntették a munkát, mert a gyár igazgatósága a három szövőszék rendszerről át akart térni a négy szövőszék rendszerre. A gyár vezetői a munkások határozott akciójára meghátráltak, visszaállították a régi munkarendszert, mire a munkásnők augusztus 26-án felvették a munkát. (PIA 651. f. 1936. évi „Baloldali összesítő".) 86. 1936. szeptember 2. A városi rendőrkapitány összefoglaló jelentése a polgármesterhez a sorozatos sztrájkokról Nagyságos Polgármester Úr! Helyben Tisztelettel közlöm, hogy Rosenberg Gyula békéscsabai (Andrássy út 46.) lakos kőfaragó-mester üzemében 1936. szeptember 1-én 12 órakor hét munkás a munka folytatását megtagadta és sztrájkba lépett. A munkások 30%-os béremelést követelnek, azonban az üzem tulajdonosa ezt a követelést honorálni nem volt hajlandó, ennélfogva a jelzett munkások bérmozgalma még most is tart. Ezen bérmozgalmat megelőzőleg 1936. augusztus 31-én a Spitz József szőnyeggyár békéscsabai, Zsilinszki utca 11. szám alatti telepén 53 női munkás sztrájkba lépett. A sztrájkbalépett munkások a munkabér 50%-os felemelését és a heti 48 órai munkaidő bevezetését kérték, követelésüket azonban a gyár vezetősége nem teljesítette, ennek megfelelően a sztrájk még tart. 1936. szeptember 1-én a békéscsabai szabóipari munkások közül 20 munkás összesen 6 üzemben a munka folytatását megtagadta és sztrájkba lépett. A munkások az eddigi munkabérek 50%-os felemelését kívánták az egyes üzemtulajdonosoktól, akik azonban ezt a követelést teljesíteni nem voltak hajlandók, ennélfogva a megegyezés még hiányzik. 1936. szeptember hó 2-án a Schneider Ignác Utódai baromfi és tojás nagykereskedő békéscsabai cég Orosházi út 4. szám alatti telepén 90 női munkás a munka folytatását megtagadva sztrájkba lépett. A munkások követelése az, hogy az eddigi munkabéreket 9 129