Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

IV. 1929—1939.

folyamatban, amennyiben a nyomozás során akár politikai, akár büntetőjogi vonatkozású érdemleges adat merülne fel, azt jelenteni fogom. Békéscsaba, 1933. évi február hó 7-én A rendőrkapitányság vezetője: Dr. Keresztes Andor m. kir. rendőrtanácsos t oldalai, géppel Irt tisztázat. BML Békés vármegye főispánja iratai 250/1933. alapszám, 180/1933. ikt. sz. A gyár vezetősége és a rendőrség a sztrájk hátterében politikai okokat sejtett és elsősorban a szakszen ezetbe való belépésnek tulajdonította az egységes fellépést, ezért a sztrájkolókat állandó megfigyelés alatt tartotta. A békéltető tárgyalások meghiúsultak, mert a gyár vezetőségei nem volt hajlandó szakszervezeti tagokat alkalmazni, s csak azokat vette vissza, akik írásban bejelentették kilépésüket a szakszervezetből. A sztrájk arra az időre esett, amikor a város minden hatodik lakosa ínségsegélyből élt és így nem volt nehéz a gyárvezetőségnek sztrájktörőket toborozni. Ezek alkalmazásával, csökkentett munkáslétszámmal, a régi bérek mellett újból megindult a termelés, két heti szünetelés után. A rendőrség ezután is állandóan figyelemmel kísérte a textilipari munkások szakszervezetét g az alispán 1940 októberében fel is osziatta a csabai csoportot. (BML Békéscsaba város polgármestere iratai 349/1941.) 81. 1933. március hó Polgármesteri jelentés a belügyminiszterhez a csabai mezőgazdasági és ipari munkásság kétségbeejtő helyzetéről Nagyméltóságú Miniszter Ür! Kegyelmes Uram! Békéscsaba m. város képviselőtestületének 37 kgy. 438/933 sz. megbízása alapján mély tisztelettel kérem, méltóztassék az 1932/33 évi inségactió zavartalan lebonyolításához, a hiányként mutatkozó 36,185 P. fedezésére a pénzügyi lehetőség adta keretek között államsegélyt engedélyezni. Az alább felsorolandó számadatokon kívül mély tisztelettel hivatkozom arra a katasztrofális rossz búzatermésre és arra a hivatalos szakkörök által is megállapított nagyarányú sertéspestisre, mely városom környékét sújtotta. Hivatkozom azon körülményekre, hogy városunkban a mezőgazdasági és földmunkásokon kívül 835 téglagyári munkás és 438 építőipari munkás volt az elmúlt ősszel kereset nélkül, s tisztelettel jelentem azt, hogy a „Reisz"-féle nagy műbútorgyár csődbejutása és az új építkezések hiánya folytán már 1932. október havában 143 műbútor és épület-asztalos munkást inségmunkára, gátépítésre voltam kénytelen alkalmazni, mert csak így tudtam az éhenhalástól megmenteni. Tisztelettel jelentenem kell, hogy a súlyos gazdasági helyzet következtében a leromlott táplálkozás folytán a lakosság ellenálló ereje a betegségekkel szemben csök-