Bálint Ferenc - G. Vass István: A békéscsabai munkásmozgalom dokumentumai 1890-1944 - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 5. (Békéscsaba, 1971)

Bevezetés

Hevezetés \ E kötelünkből szereplő dokumentumok összegyűjtésével és közreadásával a békéscsabai munkásmozgalom széles körben való megismertetését kívánjuk szolgálni. Az összeállítás 1890-töl a felszabadulásig terjedő fél évszázados időszakot öleli fel, - ha vázlatosan és az anyag hiányos volta miatt kisebb hézagokkal is. Munkánk során elsősorban a Békés Megyei Levéltár anyagára és az egykorú sajtóközleményekre támaszkodtunk, s így a közölt anyag távolról sem teljes, egyrészt azért, mert a forrásszempontbői elsősorban tekintetbe jövő 1934-1944. évi főispáni, alispáni, rendőrségi iratanyag a 11. világháború idején megsemmisült, másrészt pedig az országos közgyűjteményekben még gazdag dokumentáció található. Ennek teljes felkutatása és közlése meghaladta lehetőségeinket s teljességre törekvő munkát nem végezhettünk, de az említett időszak hiányzó iratait az MSZMP Párttörténeti Intézete Archívuma anyagából igyekeztünk pótolni. - Ez alkalommal az első, kezdő lépéseket kívántuk csak megtenni, s gyűjtésünket előmunkálatnak szántuk, a békéscsabai munkásmozgalom történetének megírásáhozA httalatt időszak a csabai szegényparasztság és ipari munkásság küzdelmes életének és harcának egy jelentős része. Nemcsak a hatalom megszerzéséért folyt ez a bare, hanem elsősorban az alapvető emberi jogokért, a mindennapi kenyérért, a család megélhetéséért, a kizsákmányolás bilincseinek lazításáért. Az összeállítás első részében az agrárszocialista mozgalom véres békéscsabai kirobbanásától a századfordulóig terjedő évtized földmunkás és szegényparaszti mozgalmának, e réteg helyzetének dokumentumait idézzük, majd Áchim mozgalmának Írásbeli tanúit, ezt követőleg a város iparosodásával fejlődésnek indult ipari munkásság szervezkedésének, mozgalmainak emlékeit közöljük, a Tanácsköztársaság megdöntéséig. Az ipari és banktőke a Horthy-korszakban, Békés megyei viszonylatban, Békés csabán létesíti legnagyobb beruházásait, mert jó a város közlekedése, nagy a vonzásköre, igen jelentős a férfi és női munkás felesleg s ez az alacsony munkabérek révén jó profittal kecsegtet. Ekkor létesül több, nagy munkáslétszámmal dolgozó textilgyár, élelmiszeripari és könnyűipari üzem. - ezért dokumentumgyűjteményünknek főleg második része tartalmazza az ipan munkásság harcát, tükröző iratokat. Ekkor máijelentős a városban az ipari munkások száma, szervezettségük és fejlettebb politikai érzékük folytán ők irányították a munkásmegmozdulásokat. A földmunkásság a Horthy-korszakban nem sokat hallat magáról. Kevésbé aktí~\ mint az ipari munkásság, a hatóságok rendszeresen akadályozzák szervezkedését, hivatott vezetőjük sem akad ebben az időszakban s ezért a helyileg igen erős szociáldemokrata párt tagságát növelve vesznek részt az ipari munkás megmozdulásokban* Ez a dokumentumkötet elsősorban azt a célt szolgálja, hogy egyrészt Békéscsaba