Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
C) BÉKÉS MEGYE A REFORMKOR POLITIKAI ÉLETÉBEN - 5. Rosty Albert táblabíró önként adó alá veti magát (1845) - 6. A haladópárt megerősödése - 7. Békés megyei követek az 1847/48. évi országgyűlésen
5. Rosty Albert táblabíró önként adó alá i*eti magát (1845) Rosty Albert táblabíró 1845. január 26-Í nyilatkozatában értesítette a vármegyét, hogy magát önként adó alá veti. A nyilatkozatot a megye 1845. július 1-í közgyűlésének jegyzőkönyvébe iktatta: „Rosty Albert táblabíró, érezve azon igazságtalanságot, mely a hazának adózóin századok óta a nemesi birtok adómentessége által elkövettetik, a megye elébe a következő nyilatkozatot terjeszti: Tekintetes, Nemes Vármegye! Én alólírt mélyen érezvén azon igazságtalanságot, mely hazánk adózóin az egész nemesi birtok adómentessége által századok óta elkövettetik, s mely sok részben irigylett alkotmányunkat becsében lejjebb szállította, minthogy reményem, miszerént a törvényhozás a századunk szellemével ellentétben álló kiváltságot meg fogja szünteni, a közelebb múlt országgyűlésen meg nem valósíttatott, s fájdalmasan kell tapasztalnom, miként a legszentebb ügy, mely mellett sok nemes hazafiak lelkesedéssel küzdöttek, mely nélkül szegény hazánk közboldogság(át) anyagi érdekek tekintetében el nem érhetőnek tartom, a megyék többségében erőszak és megvesztegetések által legyőzetett, nehogy tovább is oly kiváltsággal élvén, mely belső meggyőződésemmel ellenkezik, a fennálló állapotot helyeselni látszassam, ezennel a tekintetes, nemes vármegye előtt kinyilatkoztatom, hogy minden a megye keblében fekvő ingatlan birtokom és javaimra nézve lemondva adómentességi kiváltságomról, melyet mint nemes törvény szerént bírok, magamat mind a házi, mind a hadi adónak alávetem, esedezvén, hogy e jelen nyilatkozatom folytában foglalt, ünnepélyes kötelezésemet jóváhagyólag elfogadni, és engem ennek értelmében életem fogytáig az adózók sorába iktatni méltóztassék. . ." 23 Rosty az 1846/47. évre 117 Ft 2 kr-t fizetett önkéntes hadiadó és 113 Ft 43 kr-t önkéntes háziadó és közteherviselés címen a megyei hadi- és házipénztárba, ahol mint rendkívüli bevételt tüntették fel. 24 6. A haladópárt megerősödése A haladópártiak 1837-ben fényes győzelmet arattak a vármegyeházán, midőn az április 17-i közgyűlésén a rendek a haladópárt vezérét, Nóvák Antalt és ifjú harcosát, Wenckheim Bélát választották alispánná. 1846-ban pedig Szombathelyi Antalt alispánná, az éppen tíz évvel azelőtt felségsértés vádjával bebörtönzött Tormásy Jánost pedig főjegyzővé választották. 25 7. Békés megyei követek az 1847J48. évi országgyűlésen Békés megye rendéi az 1847. október 11-i utolsó követválasztó közgyűlésükön az 1847/48. évi országgyűlésre megválasztották a megye két követét Tomcsányí József másodalispán és Tormásy János főjegyző személyében. A közfelkiáltással megválasztott követek „az öröm kitörő nyilvánításai között a lelkesült választók által felemeltetvén, szűnni nem akaró éljenzések között vállaikon tartották őket." 26 A két követ megköszönvén a rendek bizalmát, kifejtette politikai hitvallását. Tormásy János hangsúlyozta, hogy „a követ ne legyen jellemében servilis (szolgai) sem felfelé, sem alá tekintve, ne legyen szűk nézetek vagy kaszti egyes érdek tolmácsa, hanem tolmácsolja a közérdeket..." Politikai nézeteinek főbb pontjai a következők:
