Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 9. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés - a) Az 1767. évi királyi rendelet az úrbérrendezésről

gal szoktunk repartició (szétosztás, felosztás) szerint, úgymint az idén, 700 tojást, 6 tyúkot, 25 csirkét, 5 kappant, 8 ludat, 5 kacsát, 6 pulykát, 2 borjút, 5 bárányt, 6 galambfiat, 40 font írós és 30 icce olvasztott vajat, administrálni (szolgáltatni)."

21 9. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés a) Az 1767. évi királyi rendelet az úrbérrendezésről A 18. század közepétől a földesurak és uradalmi tisztek minden eszközzel arra törekedtek, hogy a majorsági földeket gyarapítsák. Az eddig bérbe adott puszták, sőt nemegyszer a közlegelő egy részét feltörték és saját művelésük alá vették. A 18. század második felében és a 19. század elején újra felmérették az úrbéri földeket, a jobbágyok számára gyengébb minőségű és nemritkán kevesebb földet adtak ki, s a kenderföldet elvonták. Majorsági földjeiket jobbágyaik és zsellérjeik robotmunkájának fokozottabb igénytbevételével és külön szerződéssel odatelepített mezei munkásokkal műveltették. A majorsági s így a jobbágyoktól elvett föld is nemesi jogon adómentes volt. Az állami és megyei adót viszont a jobbágyoknak továbbra is meg kellett fizetniük, holott a lakosság szaporodásával és a jobbágytelkek folytonos darabolásával megélhetésük amúgy is mind nehezebb lett. Mária Terézia az 1767-ban kiadott királyi pátensében (nyilt rendeletében) a jobbágytelkek meghatározásával a majorsági terjeszkedésnek akarta elejét venni, ezzel és a jobbágyok jogainak és terheinek szabályozásával végeredményben a jobbágyság adózóképességét kívánta biztosítani.

22 A rendelet valamelyest akadályozta a parasztság korlátlan kiuzsorázását, de sem a földfoglalást, sem a jobbágyok robotjának túlzott igénybevételét nem tudta megszüntetni. Részletek a rendeletből: „Arra irányul állandóan a mi anyai fáradozásunk és királyi gondunk, hogy egyrészről a földesurakat szabadon és sértetlenül megőrizzük igazi jogaikban, másrészről pedig minél jobban gondoskodjunk a szegény adózó nép megmaradásáról és az egész országnak ezzel elválaszthatatlanul összekapcsolt javáról, következésképp az adózó népet megóvjuk a földesuraknak minden igaztalan és törvénytelen elnyomásától. .. Mivel a parasztok mostanában is tartó mozgolódásai és nyugtalankodásai meg folytonos panaszai teljesen elhatározott és gyors orvosszert követelnek,... ezért... a minden késedelem nélkül kitűzendő közgyűlésen való kihirdetéstől számítva hat hónapon belül" egyelőre hat vármegyében úrbérszabályozást kell végezni. „Az úrbér-szabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igás robotot két vagy négy igával kell-e teljesíteni, és azt, hogy a kilencedet természetben vagy milyen egyenértékben kell leróni. Az alattvalók (jobbágyok) a szabályozásban foglalt szolgáltatásoknál nagyobbakra már csak azért sem kényszeríthetők, mert a szolgáltatások ós kötelezettségek ily módon létrejövő egyenlőtlensége könnyen okot és alkalmat adna új mozgalmakra és nyugtalankodásra különösen a jelen körülmények között, amikor a közcsend még nem állott egészen helyre ... A helységek határának (négy) osztályba sorolását szabályosan és lelkiismeretesen dolgozzák ki, mind pedig megfelelően jegyezzék fel a telek és tartozékok állományát, a fekvésnek, földnek és területnek s az előnyös és káros tényezőknek megfelelően... Ámbár a végrehajtó bírák (megyei kiküldöttek) különös gonddal fognak ügyelni arra, hogy az alattvalók a kimért állományt rendesen megkapják, végrehajtáskor nemcsak 91