Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 3. A jobbágytelek magánjogi vonatkozásai - a) A gyulai uradalom rendszabályai

„1- Megtanított bennünket a tapasztalás, mennyi bajt szerzett, és mennyi panaszokra nyitott alkalmatosságot azon becsúszott rossz szokások a jobbágyoknak, hogy kedvek és akarat j ok szerint nemcsak házaikat eladják, elcserélik, successor!(k)nak (örököseiknek) általengedik, lerontják, más helyekre építik, és így egy funduson (belső telken, házhelyen) több házakat emelnek fel, hanem mind belső, mind külső fundusaikat néha pusztán (egymagukban), néha valamely hozzákötött jószágaikkal eladják, elosztják, részekre darabolják, és másoknak, nem tudni, micsoda kötések alatt örökösen általengedik, mely helytelen cselekedetek által az udvarok megszoríttatnak, és tűzfészekké válnak, az utcák rendetlenekké ós barlangokká tétetnek, a földek sokszor egyenetlen osztatnak fel, sokszor a sok kéz által elenyésznek, a kilenced alól elvonattatnak, megterheltetnek, és a mindennemű pöröknek szűnése nincs." Mindezt az uradalmi tisztek tudtán kívül teszik, megfeledkezvén arról, hogy „a földnek tulajdonosa az uraság, akinek minden változásokról tudni kell, ők pedig csak használói." „4. Mivel némely helyeken annyira elszaporodtak a jobbágyok, hogy földjeikből magok sem élhetnek, hanem más külső pusztákra kenteiének szorulni, vigyázni kell, hogy ottan (ti. a pusztán) több házak ne építtessenek. ,Ha mindazonáltal a környülállás (körülmények) több házaknak építését megkívánná, és ezt a felsőség megengedné, legalább a bátorság (biztonság) végett kőkeményre és kirendelt (kitűzött) egyenes rendben (sorban) építtessenek oly meghagyással, hogy akiknek inkvilináris (zsellér) házhely adatik, azoktól reverzális (kötelező nyilatkozat) vétettessék, hogy (úrbéri) földeket sohasem fognak kérni... 5. Semmiképpen meg ne engedtessék az a következések (következmények) miatt, hogy inkvilináris fundusok (zseüértelkek) úgy változzanak kolonikális fundusokká (jobbágytelkekké), hogy a kolonikális fundusok annyival megkevesednének, mert ez az uraság kára nélkül meg nem esik. Arra nézve (is) minden vigyázat légyen, hogy több kolonikális fundus ne légyen, mint az urbariális tabellának kiadásával találtattak, melyre való nézve, hacsak lehet, egybe kell a földeket vonni, nem, pedig darabolni. 6. Mivel a földeknek felosztása, ha negyed sessional (jobbágyteleknél) kevesebb az egész kvantitás (mennyiség), nemcsak az uraságnak káros azon okból, hogy gyerge erővel fizethet és dolgozhatik a jobbágy, hanem magoknak a kolonusoknak (jobbágyoknak) és a közönségnek (köznek) is veszedelmére fordul azon okból, hogy azon csekély föld mellett a gazda az időt eltölti, abból mégis el nem élhet, s elszegényedik, másoknak terhére lesz, a munkások, a béresek (pedig) igen felette megdrágulnak. 7. Oktávákra (nyolcad telkekre) darabolni a földeket szabad ne légyen, sőt ahol ilyetén aprólékok találtatnak, minden kitelhető okkal-móddal azon légyen a tiszt, hogy ezek adandó alkalmatossággal összehúzattassanak (összevonathassanak) vagy új földek adásával, vagy az érdemtelenektül, úgymint az engedetlenekttől, rossz munkásoktól és rossz fizetőktől leendő elszedésével, mert az ilyen gazdák az uraságnak kárára, közteherviselésben pedig nehézségre vágynak. 8. Azon légyen minden igyekezet, hogy akik a helységben házzal nem bírnak, hanem vagy szállásaikra (ideiglenes tanyáikra), vagy szőlőikbe kivonják magokat, azok földdel se bírjanak, hanem mindazok, akik földdel bírnak, mind mások, akik földdel nem bírnak, az helységben lakásokat venni kénszeríttessenek Mivel az ilyen már szállásokon, már szőlőben bujkáló embereket a terhek viselésére nemcsak elővenni nem lehet, hanem még a külső fundusokból is elcsipkednek, és a kilencedet megcsalják. Ezek tehát, ha érdemesek, házhellyel provideáltassanak (láttassanak el), ha pedig ez nem lehetne, házak szerzésére ösztönözhessenek, de kívüllakások semmiképpen meg ne szenvedtessen. 80