Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 1. A művelés alá vett föld - 2. Az úrbéri jobbágytelkek

dobot, úgy (valamint) farsang harmadnapján a Hantz és Krédl (Hans und Gr étel) mas­korás járkálásaikat és utcákon való kiabálásokat." 49 g) A turka A kétegyházi és környékbeli románok kedvelt játéka volt a turka. 1770-ben egy véresre veretett kétegyházi jobbágy is említi vallomásában: „Annakelőtte ép testtel és egész erővel voltam, sőt sok helyen nem találtatott annakelőtte olyan turkás, mint én. Próbáltam ugyan azolta (ti. a verés óta) is egyszer valami szemlaki emberekkel egy e&tve az turkásságot, de korántsem úgy, mint annakelőtte,... nem lévén semmi erőm." 50 Kovács Imre Bihar megyei esküdt 1822-ben így írja le a turkával való járást: „Egy botra, melynek feje gólyafej formára vagyon faragva, úgyhogy a madáron: alsó része egy lenyúló zsineg rántásával kinyitódhatik, és ismét lármás kelepeléssel lecsat­tanhatik. Valami tarka matériából készült lepedőt kötöznek (magukra), melybe egy jó testes legény beleburkolódva, mindenféle forgásokat és ugrásokat követ el a dobnak ütése vagy duda hangja mellett, a gólya száját a lenyúló zsineg által taktus szerint osattogtatván. Ezen figurát nevezik turkánafc, és ezt nagy vígsággal követik a helység utcáin végig." 51 VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG! 1. A müvelés alá vett föld A 18. század elején az első telepesek a lakatlan megyében ott és annyi földet fogtak, ahol és amennyit csak akartak. 1715-ben mindössze 584 pozsonyi mérős föl­det (két pozsonyi mérőt egy 1200 négyszögöles holdra számítva, 292 holdat) szán­tottak, 1720-ban pedig már 23 295 köblös szántóföldet (mintegy 11 647 holdat) mű­veltek. A lakosság szaporodásával a művelés alá vett szántóföld 1773-ban már 57 417, 1847-ben pedig 238 964 hold volt. A szántóföldek területét legelők feltöré­sével, majd bizonyos ármentesítési munkálatok során szárazon maradt, magasabb fekvésű nádasok és bozótok irtásával növelték. Egy-egy község lakosai földközösségben éltek. A népesség növekedésével a határt a föld minősége szerint táblákra osztották, a táblákat pedig részekre darabolták. Az összes tábláknak egy-egy ilyen része alkotott egy nyilat. E nyilakat aztán sors­húzással osztották szét. A községek szántói 2-3 fordulóra vagy nyomásra voltak felosztva, A kétnyomá­sos rendszer mellett a szántóföld fele, a háromnyomásos mellett pedig csak harmada maradt parlagon. A másik két évben tavaszival, illetve őszivel vetették be a földet. 1 2. Az úrbéri jobb ágytelkek A szaporodó lakosság növekvő földigényének kielégítése csak addig történhetett az eddig műveletlen területek művelés alá vételével, míg a terjeszkedés a haszna­vehetetlen sziket, illetve árterületet el nem érte. Fokozatosan mindenütt elérkezett annak az ideje, hogy a meglevő szántóföldállományt az érdekeltek közt szétosszák. Ezzel a szántóföldek a jobbágyok birtokában állandósultak, csak a kaszálókat és 78 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom