Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG - 1. A művelés alá vett föld - 2. Az úrbéri jobbágytelkek

dobot, úgy (valamint) farsang harmadnapján a Hantz és Krédl (Hans und Gr étel) maskorás járkálásaikat és utcákon való kiabálásokat."

49 g) A turka A kétegyházi és környékbeli románok kedvelt játéka volt a turka. 1770-ben egy véresre veretett kétegyházi jobbágy is említi vallomásában: „Annakelőtte ép testtel és egész erővel voltam, sőt sok helyen nem találtatott annakelőtte olyan turkás, mint én. Próbáltam ugyan azolta (ti. a verés óta) is egyszer valami szemlaki emberekkel egy e&tve az turkásságot, de korántsem úgy, mint annakelőtte,... nem lévén semmi erőm."

50 Kovács Imre Bihar megyei esküdt 1822-ben így írja le a turkával való járást: „Egy botra, melynek feje gólyafej formára vagyon faragva, úgyhogy a madáron: alsó része egy lenyúló zsineg rántásával kinyitódhatik, és ismét lármás kelepeléssel lecsattanhatik. Valami tarka matériából készült lepedőt kötöznek (magukra), melybe egy jó testes legény beleburkolódva, mindenféle forgásokat és ugrásokat követ el a dobnak ütése vagy duda hangja mellett, a gólya száját a lenyúló zsineg által taktus szerint osattogtatván. Ezen figurát nevezik turkánafc, és ezt nagy vígsággal követik a helység utcáin végig."

51 VIII. A BÉKÉS MEGYEI JOBBÁGYSÁG! 1. A müvelés alá vett föld A 18. század elején az első telepesek a lakatlan megyében ott és annyi földet fogtak, ahol és amennyit csak akartak. 1715-ben mindössze 584 pozsonyi mérős földet (két pozsonyi mérőt egy 1200 négyszögöles holdra számítva, 292 holdat) szántottak, 1720-ban pedig már 23 295 köblös szántóföldet (mintegy 11 647 holdat) műveltek. A lakosság szaporodásával a művelés alá vett szántóföld 1773-ban már 57 417, 1847-ben pedig 238 964 hold volt. A szántóföldek területét legelők feltörésével, majd bizonyos ármentesítési munkálatok során szárazon maradt, magasabb fekvésű nádasok és bozótok irtásával növelték. Egy-egy község lakosai földközösségben éltek. A népesség növekedésével a határt a föld minősége szerint táblákra osztották, a táblákat pedig részekre darabolták. Az összes tábláknak egy-egy ilyen része alkotott egy nyilat. E nyilakat aztán sorshúzással osztották szét. A községek szántói 2-3 fordulóra vagy nyomásra voltak felosztva, A kétnyomásos rendszer mellett a szántóföld fele, a háromnyomásos mellett pedig csak harmada maradt parlagon. A másik két évben tavaszival, illetve őszivel vetették be a földet.

1 2. Az úrbéri jobb ágytelkek A szaporodó lakosság növekvő földigényének kielégítése csak addig történhetett az eddig műveletlen területek művelés alá vételével, míg a terjeszkedés a hasznavehetetlen sziket, illetve árterületet el nem érte. Fokozatosan mindenütt elérkezett annak az ideje, hogy a meglevő szántóföldállományt az érdekeltek közt szétosszák. Ezzel a szántóföldek a jobbágyok birtokában állandósultak, csak a kaszálókat és 78 V