Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VII. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI ÉS ÉLETMÓDJA - 5. Népszokások - a) Lakodalmi szokások

atyafiság hivatalos a lakodalomra, ha pedig valamely rnesszirül való atyafi bé nem hivattatik, azontúl harag lesz belőle. Azután 3, 4, 5 nap is dobzódnak, pazarolnak és korhelkednek, valamíg 4, 5, 6, 10 akós hordóban egy csepp bort éreznek ,. ."

41 A lakodalommal kapcsolatos tilalmakat 1808-ban is publikálták (közhírré tették) a füzesgyarmati templom előtt. Nyilván nem volt foganatja, mert 6 év múlva, 1814* november 20-án újra ki kellett hirdetni: „Tapasztalván a nemes vármegye és a város érdemes elöljárói azt, hogy a lakodalmi alkalmatossággal több szembetűnő istentelenség, lármák, kóborlások, tolvajságok s botránkoztatások követtetnek el, szoros megtartás végett ezen rendeléseket teszik: 1. Az úgy nevezni szokott párnának vagy menyasszonynak is hazavitele vagy késérése minden lárma s muzsikaszó vagy hegedülés nélkül menjen véghez ... 2. A templomban leendő esketésre több nem kívántatván a leánykérő mellé rendeltetett két vagy három pár embernél, kik mintegy bizonyság légyenek az összeadandó személyek hitek (esküje) letételében. Eltiltatnak tehát ez alkalmatosságtól a vőfélyen kívül minden más ifjak s akármely személyek, mert ezek csak botránkozást csinálnak az Urnák házában s lármát az utcákon. 3. Annyival inkább tiltatik akármely italnak és tüzelőszerszámnak, úgymint puskának a templomban leendő bevitele, nemcsak, hanem ilyen alkalmatosságokban az utcákon vagy udvaron leendő puskázás is 12 Ft vagy 24 pálca büntetés alatt. 4. Tilalmas lesz akármely lakodalmas háztól más házhoz leendő menetel vagyis éjtszakai kóborlás, valamint szinté(n) a másnap reggeli kántálás vagy a vendégnek maga házánál muzsikaiszóval leendő megkeresése a nemes vármegye parancsolatjából 12 pálca büntetés alatt, hanem minden házigazda úgy vendégelje s tartsa maga behívott vendégeit, mint azt a tisztesség, becsület megkívánja. 5. A leánynak hazavitelében szinté(n) úgy tiltatik az utcákon leendő muzsikaszó vagy hegedülés, illetlen magaviselet, kurjongatás, kiabálás 12 Ft vagy 12 pálca büntetés alatt. Mindezekben, ami a háznál való tilalmat illeti, a házigazda vagy vőlegény, ami pedig az házon kívül való tilalmat illeti, az úgynevezett násznagy vagy vőfény minden esetben felelni és számadolni kötelesek lesznek, semmi mentő beszédnek helye nem lévén többé a legkeményebb büntetés terhe alatt."

42 A vármegye 1833. december 2-i közgyűlése részletesen foglalkozott az orosháziak botrányos lakodalmi szokásaival: „Tiszteletbeli szolgabíró Pauloviczi Gábor előterjeszvén Orosháza helységének a lakadalmak tartása alkalmával gyakorlani szokott azon rendetlenségeit, melyek szerént az utcákon muzsikával való kísérgetések közben a vég né'küli kurjongatásokon kívül gyakoribb káromkodások, a mellettek elmenő fehérszemélyeknek fajtalan szavakkal és botránkoztató ritmusokkal való megszégyenítések, sőt pisztolyukkal a jámbor utazóknak nem kis veszedelmére való lövöldözések történnek, mely tetteknek a helység elöljárói által tett bejelentése után... (a tb. szolgabíró a) lármás muzsikáknak az utcákon való megszüntetések eránt rendeléseket tett, de amelyeket egy ily a helységháza előtt elmenő lakadalmi csoport közt lévő nemes személyek a helybeli elöljárók által a jelentő (szolgabíró) nevében tett tiltást káromló szavak ejtésével - mintegy senkitől sem tartva kigúnyolták. - Innen következett, hogy ezek példájára egy más, csendben menő lakadalmas csoport is ily magok biztatások mellett: „Hogyha amazoknak szabad, nékünk sem lehet tilalmas!" - az eddig veszteglő muzsikaszót... kezdetbe vétette." A megye ekkor ismét megújította régi tiltó rendelkezéseit „oly hozzáadással, hogy ezen határozás ellen vétők minden személyválogatás nélkül, a nemtelenek ugyan nyomban elfogattatván, érdemlendő fenyíték alá, a nemes személyek pedig 76