Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)
B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - VI. BÉKÉS MEGYE LAKOSSÁGA - 1. Nemzetiségek - i) Cigányok
A feleségeik hosszú ruhával vagy keszkenővel bekötött fejekkel, leeresztett hajjal és betekert lepedőkkel ne járjanak,... ha így tapasztaltatnak, a bírák által vesszővel vagy korbáccsal intessenek meg... Mind magok, mind gyermekeik odavaló lakosak módjára ruházatot viseljenek. A feleségeik asszonyi rendszabás szerint főkötőt hordozzanak, és úgy, mint lakosak ezután magokat viseljék. Gyermekeiket mesterségre adják ... Hogy (a céhek) ez után cigánygyermekeket mesterségre befogadják, parancsoltatik." 16 A cigánygyerekek nevelésbe adásával Almásy Dániel békési főszolgabíró 1774. március 14-i kurrense foglalkozik: „Közönségesen cigányoknak hétesztendősökön felyül való gyermekeik vétessenek el 12 esztendős korig, és a lakosokhoz (gazdákhoz) elhelyheztetvén, azoknak munkájukhoz képest istenesen neveltessenek - a pápisták pápista gazdáknál, más valláson levők pediglen, afféléknél, és ezektül (ezek után) különösen (külön-külön) naponként kitülkitül egy garas fog fizettetni az olyatént nevelő gazdának. Tizenkét esztendőn felyül lévők pediglen szolgálatra vagy valami jóféle céhes mesterségnek megtanulására minden engedelem nélkül erővel is hajtassanak." 17 - A megye 1777-ben el is szedte a cigánygyermekeket szüleiktől, és jobbágycsaládokhoz adatta ki nevelésbe, sőt 25 botot igért annak a bírónak, aki nem ügyelt lelkiismeretesen az ilyen gyermekek nevelésére. 18 A megye mindenekelőtt a faluvégen földkunyhókban lakó cigányokkal akart bent a faluban rendes lakóházat építtetni. - Almásy Dániel békési főszolgabíró 1789. szeptember 29-i kurrensében tudtára adta az újlakosoknak (cigányoknak): „Hogy földházban lakjanak, nem engedtetik. Már ők is bizonyos lakosoknak tétetvén, parancsoítatik, hogy nem csuportosan, mint eddig, hanem más régi lakosok között házat csinálván, egyáltalán fogyást lakjanak." 19 Ugyanő 1774. március 14-i kurrensében szigorúan a lelkére köti az elöljáróknak, hogy „az újlakoisoik vagyis cigányok,... akik kunyhóban vagy földházban laknak, az olyaténok háza, kalyibája következendő tavasszal hányattassanak el." 2c Ahol egyáltalán sikerült őket a faluba bekényszeríteni, ott is igyekeztek együtt maradni. Egy 1769. évi kurrens szerint „a cigányok, ahol a t., n. vármegye által konskribáltattak, egymás mellett felálló házakat (ha eddig nem csináltak) teljességgel építeni nekiek meg ne engedtessék, hanem per plateas dispersim (utcánként szétszórva). Miért? Azért, hogy alkalmatosságok ne légyen mindenkor együtt konversálódni (társalkodni), henyélni és cigányul beszélni, hanem inkább tanuljanak dolgozni, parasztmunkához fogjanak, nem lopni és hazudni, varázsolni, cigánykodni, hanem igaz munkájával élni." 21 A cigányok azonban, ahol csak tehették, megszöktek a zselléri élet elől. Ezt tették 1786-ban a csabai cigányok is. Ugyanakkor Hergécz Imre csabai főszolgabíró felhívta az elöljárókat, „hogy valakik a megnevezett csabai cigányok közül akárminémű. levéllel az én passusom (útlevelemen) kívül találtatnak, azonnal mint kóborlók 12 kemény pálca büntetéssel Csabára visszautasíttassanak." 22 Főképpen a sátoros cigányok szegültek szembe a letelepítési rendeletekkel. Almásy főszolgabíró 1780. július 26-i kurrensében ezt írja: „Üjra és igen keményen parancsoltatik, hogy ha az orcátlan és majd megzabolázhatatlan cigányság seregestül, feleségestől, gyermekestől utazni, sátoroztatni találtatnék, azonnal kegyelmetek minden időhalasztás nélkül elkerülhetetlen büntetés alatt jó őrizet alatt minden kifogás nélkül hozzám küldjék." 23 Egy megyei kiküldöttség (bizottság) 1816. április 23-i javaslatára a megye elrendelte, hogy „a sátoros cigányok sehol az egész nemes vármegyében meg nem szenvedtetnek. Akik másunnan jönnek, azonnal kísértessenek vissza a vármegye széléig arrafelé, amerről jöttek. Amely helység pedig... sátoros cigányokat 24 óráig megszenved, (bírája) keményen fog büntettetni." 24 - Fittyet hányva minden parancsolatnak, a sátoros cigányok még a 40-es években is kóboroltak a megyében. Lakatos Károly központi 5* 67