Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - IV. ÚJ TELEPÜLÉSEK - 7. A magyarországi jobbágyok vándormozgalma: - A megyéből elköltözők

adták: a szökött jobbágyok nevének ismerete nélkül „azoknak... holléteket nem tudhatjuk, mivel egynémelyek már közölök, amint informál tatunk, tovább is mentek/' Egyébként is úgy tűnik, hogy az általköltözötteket „csaknem olyanoknak ítélhetjük lenni, azkiket országunk törvénye nem tilalmaz rendes mód szerint más megyékben való ménetekül."

31 A hat Vésztőre átköltözött okányi jobbágy 1745. június 3-án átköltözésük okát a következőképpen adta elő: „ ... Okány nevű helységbül nemzetes és vitézlő Űjfaludi József urnák, úgyszintén az őkegyelme édesszülőanyja asszony keménységét semmiképpen nem tolerálhatván (tűrhetvén), kénteleníttettünk ezen tekintetes, nemes Békés vármegyében általköltöznünk ilyetén okokra: 1. Első oka elköltözésünknek, hogy rendkívül többet az asszonynak (úrnőnek) ökonómiális (gazdasági) dolgaiban mindenféléket, amelyekre parancsolatot adott az asszony, nemcsak minékünk férjfiaknak, hanem efelett asszonyembereinknek és dologtehecő cselédeinknek (gyermekeinknek) sokszor két hetekig is kemény fenyegetés alatt akaratunk ellen munkálódni kelletett 2. Az úr, ifjú Üjfaludi József urunktul is féltünk, mivel semminemű jószága mellett nagyobb részént az esztendőknek pásztorokat nem tartván, ha minemű kára az úrnak, Üjfaludi József urunknak esett, rajtunk keményen desumálta (megvette): 3. Az árvizes idő járása miatt amely szántóföldecskéink maradhattanak volna, azonoknak javát magának okkupáltatván (foglaltatván), - nemkülönben szegény emberekkel taksájok rcmissiójok (elengedésének) bizodalma alatt munkálódtatván (dolgoztában), a taksát is (:egy emberen kívül:) rajtunk megvette. 4. Sokszor tekintetes, nemes Bihar vármegyének instanciát (kérvényt) alázatosan porrigáltunk (benyújtottunk), hogy a sok kéntelen dolgot az asszontul őkegyelmétü! nem szenvedhetjük, kiért is (miért is) kenteiének leszünk széjjeloszlanunk, hogyha a tekintetes, nemes vármegye kegyelmesen nem fogja remediálni (orvosolni). Tekintetes, nemes Bihar vármegye törvényes admonitiót (megintést) cselekedett is, de az asszony, Üjtaludíné asszonyunk őkegyelme mindenkoron kontranitentiát tartván (ellenkező hatást érvén el ná'a), annál keményebben bánt velünk, és tömlöcözéssel, vereségekkel fenegetvén és ijesztvén

t sok káromkodásokat rajtunk véghez vivén, el kellett jönnünk."

32 7. A magyarországi- jobbágyok vándor mozgalma: A megyéből elköltözők A más megyékből érkezett telepesek a nehézségek láttán és nagyobb kedvezmények ígéretére könnyen továbbálltak. Mások azért költöztek el, és változtattak ismételten nevet, hogy az őket kerestető, régi földesúr nyomukra ne akadjon. Egy-egy család minden vagyona felfért egy szekérre. Estefelé elindultak, hogy a pusztára mennek dolgozni, s reggelre nyomuk veszett. A földesurat és a megyét egyaránt súlyosan érintették a jobbágyszökések. Az előbbi sokszor nagy pénzáldozatot hozott a puszták benépesítéséért, a szökések az ő földesúri jövedelmét is súlyosan érintették, a megyi pedig adófizetőit vesztette el a szökevényekben. Érthető, hogy a vármegye mindent megtett a szökések megakadályozása érdekében. 1723-ban megújította egy régibb határozatát. Ha valamely falu elöljárói nem akadályozzák meg valamely család szökését, 100 forint büntetést fizetnek. A szökevény hátramaradt javainak egy harmada az uradalmat, egy a megyét, egy pedig azt illeti, aki őc feladja vagy elfogja.

33 A vármegye 1724. május 29-Í közgyűlésén hozott végzés értelmében László Miklós, szolgabíró esküdtjével helységenként összeírta azokat a jobbágyokat, akik a porra57